Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-801. Törvényjavaslat, az italmérési jövedékről szóló 1888:XXXV. t.-cz. némely határozmányainak kiegészitéséről

801. szám. 199 Kis mértékben elárusítható honi csemege-bornak csupán az a bor tekintendő, melynek ára literenkint legalább 60 krral van megszabva; ebben az árban a palaczk értéke is benfoglaltatik, mely azonban literenkint 10 krt meg nem haladhat. Külföldi borok alatt csupán a vámterületen kivül termett borok értendők. A szilvórium, továbbá a liquerök, valamint a cognac, rum és arrak csak akkor tekinthetők kis mértékben elárusítható italoknak, ha azok ára literenként üvegestől legalább 1 frtban van megszabva, melyből a palaczk árára literenkint legfeljebb 10 kr. essék. 8. §. Bortermelők, bor- és szeszkereskedők, valamint likőr- és rumgyárosok oly helyre való kivitelnél, melyre a jelen törvény hatálya ki nem terjed, a pénzügyminister által meghatározandó ellenőrzési feltételek alatt bort legalább 25 — különleges pálinkaféléket, likőrt, puncsesszen cziát és más édesített égetett szeszes folyadékokat, továbbá arrakot, cognacot és rumot legalább 4 liternyi mennyiségekben, adómentesen kiszállíthatnak abban az esetben is, ha ezen italoknak kismértékben vagy nagyban való el árusításával foglalkoznak. A likőr- és rumgyárosok által zárt városokból nyilt helyekre legalább 50, és nyílt helyeken más beszedési körbe legalább 100 liternyi mennyiségben kiszállított likőr- és rumgyártmányok az 1888: XXXV. t.-cz. 22. és 23., illetve 33. §-aiban megszabott feltételek teljesítése mellett akkor is részesíthetők az adó alóli kivétel kedvezményében, ha azok egyszerre több czímzett részére küldetnek, az egy-egy czímzettnek küldendő mennyiség azonban 10 liternél kevesebb nem lehet. 9. §. Jövedéki kihágást követ el: a) a ki az előző szakaszokban foglalt rendelkezések ellenére égetett szeszes folyadéknak elárusitásával engedély nélkül foglalkozik; 6) a ki szeszes folyadék elárusitására jogosítva van ugyan, de annak feltételeit megszegi; c) a ki a jelen törvény 3. és 5. §-ainak a könyvvezetésre vonatkozó rendelkezéseit megszegi; d) a ki saját számára égetett szeszes folyadékot a 6. §. első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére 100 litert tevő vagy azt meghaladó mennyiségben előleges engedély nélkül szerez be; e) a ki a 6. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére szeszes folyadéknak nyilt helyre való bevitelénél a bejelentést s az adó lefizetését elmulasztja; f) a kereskedő, a ki szeszes italokat a jelen törvény 7. §-ában előirt korlátok figyelmen kivül hagyásával árusit el; g) a ki szeszes folyadékot oly módon árusit el vagy hoz forgalomba, hogy ez által az italmérési jövedéket, azon beszedési körzetben, a melyben a szeszes folyadékot forgalomba hozta, vagy azon beszedési körzetben, a melybe az általa forgalomba hozott szeszes folyadék bevitetik — megkárosítja. E jövedéki kihágások elkövetői az 1888: XXXV. t.-cz. 62—65. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő alkalmazása mellett a részökre netalán adott engedély megvonásán kivül az idézett törvényczikk 65. §ának első bekezdésében említett bíróságok által a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedő pénzbüntetéssel, mely azonban 25 írtnál csekélyebb nem lehet; — ha pedig az adó a pénzbüntetés alapjául nem vehető, az idézett szakasz második bekezdésében emiitett pénzügyi ható-