Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-773. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről" benyujtott törvényjavaslat tárgyában

773. szám. 131 A mi illeti a kir. tábláknak a törvényjavaslatban megjelölt székhelyeit a p.ü. bizottság figye­lemmel volt ugy arra, hogy ezek az adott viszonyok közt az azokhoz csatolni tervezett tör­vényszékek területének lakosai által lehetőleg könnyen, és nagyobb költség nélkül hozzáférhetők legyenek; mint arra is, hogy azok esetleg czélszertítleu fekvésük által ne nehezítsék az igazság­szolgáltatás menetét és igy ne okozzanak az államnak szükség nélküli költséget. Mindkét irányban azt tapasztalta a p. ü. bizottság, hogy az igazságügyi minister ur — az adott viszonyokhoz képest — az általa javasolt elhelyezéseknél ez igényeknek eleget tenni törekedett. Ha mégis minden kívánságot, s többé-kevésbbé jogosult igényt kielégíteni nem lehetett : ez abban találja megfejtését, hogy hacsak nagyon apró táblai kerületekre fel nem darabolnók az országot — közlekedési eszközeink nem kész voltánál, és a népesség nem egyenlő sűrű­ségénél fogva — ez igények kielégítése teljesen lehetetlen volna. így is, mint tervezve van, a táblák területe 288 D-mértföld (Pécs) és 660 D mértföld (Budapest) közt váltakozik, mig a népesség 893.904 lélekszám (Maros-Vásárhely) 2,164.215 lélekszám (Budapest) közt hullámzik. Ily viszonyok közt, melyek mellett általános politikai indokok is befolyással voltak, a pénzügyi bizottság, mely a törvényjavaslat tervezetében egy minden részletében átgondolt művet látott: a bizottságban felmerült egyes figyelmet igénylő indítványok daczára sem talált okot a rendszeres terven változtatást javasolni a t. képviselőháznak. Áttérve már most a decentralisált kir. táblák tiszti személyzetének fizetéseire, e részben a tervbe vett díjazás magasabb a marosvásárhelyi kir. táblánál eddig fennállott fizetéseknél, és egyenlővé tétetett a budapesti kir. tábla jelen fizetéseivel; csak a lakpénzeknél^irtént változás, a mennyiben a budapesti tanácselnökök lakbére 600 frtról 1.000 frtra, és az itteni biráké 500 frtról 600 frtra emelése javasoltatik; mig a vidéki tanácselnökök fizetései a budapestiekével egyenlősítve, csakis a lakbér lőn az olcsóbb viszonyokhoz képest 400 frtban (Maros-Vásárhelyen eddig 300 frt volt) megállapítva. Ugyanily eljárás követtetett a vidéki kir. táblák birái fizetésének megállapí­tásánál, hogy t. i. ez a budapesti birákéval egyenlő magasságra emeltetik. — Az igen t. igazság­ügyminister ur a vezető állásoknál való fizetés-emelést azzal indokolja, hogy ez által a felső­bíróságok kipróbált tagjai is megnyerhetők legyenek. Ezen indokot a pénzügyi bizottság is magáévá teszi. A főügyészségek fizetéseinél azon eltérés van a jelenlegihez képest, miszerint a budapesti kir. főügyész eddigi fizetése 6.000 frt volt, mig jövőre 5.000 frt terveztetik, — a többi 4 vidéki főügyésznek fizetése 4.000 frtban van megszabva, mig a maros-vásárhelyi kir. főügyész díjazása eddig 3.000 frtot tett. — A vidéki főügyész-helyettesek fizetése 3.000 frt és 2.500 frtban van meg­állapítva, holott a maros-vásárhelyi helyettes főügyész eddigelé csak 2.000 frtot húzott. Az itt felsorolt példák mutatják, hogy az igen t. igazságügyminister ur törekvése oda irányul, miszerint javítson a kir. táblai bírák ~és főügyészségek helyzetén. Ezen törekvésében ugyan még mindig mögötte maradt a monarchia másik felében * törvényes díjazásnak, azonban az általa — általános pénzügyi helyzetünk figyelemben tartásával — javaslatba hozott javadal­mazás határozott haladást és javulást jelez; és a pénzügyi bizottság ennek elfogadását a t. ház­nak ajánlja. A mi a számvevőségnek a kir. ítélőtábláknál való szervezését illeti, ezt a pénzügyi bizottság az igazságügyi minister ur által előadott okok alapján szintén helyesli. Deugy ezeknek, valamint a segéd- és kezelő-személyzet illetményei, a mikor a táblák melletti működésük az átmeneti stádiumból kilépve valósággá lesz, nevelni fogja ugyan az igazságügyi költségvetést, azonban ez nem fog lényegesen nagyobb összeget igénybe venni, mert például a számvevő­ségnek a táblákhoz beosztandó egy része a központból kerül ki, és a mennyivel az illető tábla költségvetését emeli, annyival a központi igazgatásét csökkenti. 17*

Next

/
Thumbnails
Contents