Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-772. Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról
120 772. szám. A törvényszékek és járásbíróságok számát ugyan is törvények állapítják meg (1871: XXXII. t.-czikk 1. §-a, 1873: XXVII. t.-czikk 15. §-a, 1875:XXXVL t.-czikk 1. §-a, 1885:111. t.-czikk 2., 3. §-ai), következőleg e bíróságok számán a kormány rendeleti utón nem változtathat, hanem e jogkör kizárólag a törvényhozást illeti. Ellenben a székhelyek és területek tekintetében általában még ma is fennáll a kormány rendeleti jogköre (1871:XXXII. t.-czikk 1. §-ának második bekezdése, 1875:XXXVI. t.-czikk 1. §-a, 1885:111. t.-czikk 4. §-a). A ministerium iparkodott is a törvényekben nyert felhatalmazás alapján a viszonyoknak megfelelőleg megállapítani a bírósági székhelyeket és területeket. Első' izben, azaz: az 1871:XXXII. t.-czikk 1. §-a alapján a kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeit az 1871. évi július hó 10-én (R. T. 220. 1.), a területeket pedig az 1871 évi november 2-án (1871. évi R. T. pótfüzet 1. 1.) kelt rendeletek állapították meg. Az 1875: XXXVI. t.-czikk felhatalmazván a ministeriumof, hogy a törvényszékek számát (107 volt) 64-re szállíthassa le, a megszüntetést két részletben vitte keresztül. Első izbeu a kormány 1875. évi szeptember 30-án 20 törvényszéket (Ábrudbányán, Belényesen, Budán, Csáktornyán, Esztergomban, Fogarason, Gyergyó-Szt.-Miklóson, HajduBöszörményben, Hátszegen, Huszton, Nagy-Szőllősön, Naszódon, Pápán, Sepsi-Szt.-G-yörgyön, Szamosujváron, Szeniczen, Szolnokon, Tornán, Turócz-Szt.-Mártonon, Ungváron) szüntetett meg, 1875. július 31-én kelt rendelet (R. T. 216. ].), másod izben (1876. április 15-én kelt rendelet R. T. 77. 1.) 18 törvényszéket oszlatott fel, 4 törvényszéket pedig 2 új törvényszékké egyesitett, vagyis 1876. évi május 31-ével megszűntek a bajai, borosjenői, gyöngyösi, h.-m.-vásárhelyi, homonnai, kőrösbányai, magyar-óvári, makói, nagy-bányai, nagyenyedi, nagy-károlyi, nagyszombati, oravicz ab anyai, selmeczbányai, szent-gotthardi. szilágy-somlyói, verseczi, zsolnai törvényszékek. A segesvári és medgyesi törvényszékek 1876. évi június 30-ikával az Erzsébetvárosban, a liptó-szent-miklósi és az alsó-kubini törvényszékek a Rózsahegyen felállított új törvényszékekké egyesittettek. Az 1885: III. t.-czikk 2. §-a alapján a megszüntetett karczagi és jászberényi törvényszékek a szolnoki, törvényszékké egyesittettek (1885. évi R. T. 505. és 506. 1.). A kir. járásbíróságoknak törvényszéki beosztását lényegesen módosították az 1875: XXXVI. t.-czikk alapján kiadott és föntebb kiemelt rendeletek. A hetvenes évek második felében történt néhány székhelyváltoztatáson kívül (a sági járásbíróság Csepregre helyeztetett át, a sirokai járásbíróság helyett Lemesen állíttatott fel új járásbíróság) nagyobb szabású változtatást vitt keresztül az 1878. évi 5.684. számú rendelet (R. T. 99. 1.), melynek intézkedései közül a leglényegesebbek a következők: Tiz járásbíróság (baróti, bolkácsi, hajduhadházi, kolozsi, kolozsvári, nagyváradi, nyitrazsámbokréti, parajdi, pánczél-csehi, széki) megszüntettetett és helyettük tiz új járásbíróság (csákigorbói, csákóvári, hosszúaszói, kékesi, Kolozsvár városi, Kolozsvár vidéki, nagyajtai, Nagyvárad városi, Nagyvárad vidéki, oklándi) állíttatott fel. Ugyanekkor több járásbíróság más törvényszékhez csatoltatott és számos község más járásbírósághoz osztatott be. A járásbirósági szervezet tekintetében lényeges változást jelentenek azok a rendeletek is, a melyek az 1885: III. t.-czikk alapján adattak ki (1885. június 29. R. T. 780. 1., 1885. szept. 13. R. T. 1.142. 1.). E rendeletek szerint tiz új járásbíróság (Budapest főváros VII. kerületében, Nagy-Hondán, Perlakon, Szepes-Ófalván, Rétságon, Tisza-Füreden, Tisza-Lökön, Újbányán, Vízaknán és Zsibón) állíttatott fel. A kormányrendeletek közül ezek volnának a legfontosabbak, a melyek a törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek és területeinek megállapítására vonatkoznak. •
