Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-691. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1888. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a m. kir. kereskedelemügyi ministernek, "a diósgyőri gyárnál 1888-ban eszközölt értékleirásról" beterjesztett jelentése tárgyában

60 691. szám. Átfutó kezelés. Az átfutó kezelés 1888-ik évben a következő főbb eredményeket mutatja: Be folyt: Kiadatott: Előlegek czímén .... Idegen pénzek czímén . . Szállítmányok és ellátmá­nyok czímén .... Átszámítások czímén . . 245,075.099 frt 697a kr. 426,136.464 » 477* > 584,989.985 > 327* > 12,962.432 > 89 » 261,663.693 frt 93 425,336.926 > 40 584,989.985 » 327* 12,717.082 > 477^ kr. > Együtt . . 1.269,163,982 frt 387* kr, 1,284,707.688 frt 13 kr. Kiadási többlet . . 15,543.705 frt 747* kr. Az év régén: Az év elején: frt 747* kr. Az év régén: Az átfutó követelés . . . Az átfutó tartozás . . . 61,999.292 frt 647, kr, 90,509.708 > 87 » 78,342.536 frt 467a 91,309.246 » 947* kr. » A tisztán terhelő álla­28,510.416 frt 22v, kr. 12,966.710 frt 48 kr. vagyis apadt az év végéig 15,543.705 frt 747* krral. Midőn ekként az 1888 ik évi zárszámadás eredményét felsorolni szerencsénk volt, állam­háztartásunk 1888-ik évi kezelésére észrevételeinket a következőkben terjesztjük elő: A zárszámadás-vizsgáló bizottság feladata teljes tudatában érzi, hogy tiszte a közigazgatási ellenőrzésen kívül, mely inkább az állami számvevőszék kötelességé, tulajdonképen a közjogi ellenőrködésre arra terjed, vájjon a kormány államgazdasági működése megfelel-e az állam­aiét jogi és erkölcsi természetének, nem jön-e ellenkezésbe az alkotmánynyal, a közgazdaság érdekeivel, az államgazdaság rendszerével s igy elöirányoztatnak-e mindazon kiadások, melyek okvetlen szükségesek és az előirányzat megtartatik-e s vájjon az eltérések igazoltak-e? Kétségtelen, hogy az államkormányzat és államgazdaság kölcsönhatásaikban, mint egy­másnak létfeltételei, okai és okozatai jelentkeznek. Míg tehát egyrészről ugy kell kormányozni, hogy az állam gazdálkodhassak, másrészt ugy kell gazdálkodni, hogy a kormányzat fennakadást ne szenvedjen. Ezen általános elvek érvényesítése a legnehezebb az oly államokban, melyek átmeneti időket élnek, melyekben nagyon sok a pótolni való, melyekben a kormányzati czélok : a jog megállapítása és fejlesztése, a polgárok és állam közti viszony, a személy- és vagyonbiztonság, a humanitás és phylantropia ápolása, a sziv, lélek, kedély és értelem fejlesztése megannyi kívánni valót tárnak elénk. Bizonyos, hogy hazánk, habár az alkotmányos aera óta óriási léptekkel haladtunk is előre: az átmeneti stádiumból még teljesen ki nem bontakozott s igy a mi az államélet jogi és erkölcsi momentumai által megköveteltetik, azokat megtagadni nem lehet, másrészt azonban azt a mértéket, melyet az állami jövedelmi forrásai, a nemzet közteherviselési képessége elénk szabnak, ha az elért eredményeket is koczkáztatni nem akarjuk, szem elöl tévesztenünk nem szabad. A zárszámadás-vizsgáló bizottság az 1888-iki kezelési eredményből örömmel győződött meg arról, hogy az államkormányzat feladatának színvonalán áll. Mert mig egyrészről állam gazdasági tevékenysége a jövedelmi források tapintatos fejlesztése által a közszükségletek kielégítésére megkívántató fedezetnek megteremtésére pénzügyi eszközeinket mindinkább alkalmassá teszi: másrészt a kiadások mérlegelésénél a takarékosság elvének lelkiismeretes megvalósításával az államháztartás egyensúlyának helyreállítását óvatos kézzel törekszik elő­készíteni, ugy, hogy az 1890-ik évi költségvetés által elért sikerek az 1888-ik évi zárszámadás

Next

/
Thumbnails
Contents