Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-691. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1888. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a m. kir. kereskedelemügyi ministernek, "a diósgyőri gyárnál 1888-ban eszközölt értékleirásról" beterjesztett jelentése tárgyában

146 691. szám. czéljából a lótenyésztési szakszámvevőséghez beosztott gazdasági tisztviselőknek utalványoztattak. Ezek ugyanis a ménesbirtokokon való szolgálatban természetbeni lakást nyernek; az illetményüket azonban a fővárosban kiszolgáltatni nem lehetvén, részükre ennek kárpótlásául lakbér s ezen kivül még némi pótlék is utalványozandó, ez utóbbi azon okból, hogy a vidéken való megélhetésre alapított és nagy részben terményekből álló illetményeikkel a fővárosi tetemesen drágább élelmezés mellett is, anyagi tekintetben érezhetőbb hátrányban ne álljanak, azon hasonló állásban levő tisztviselő - társaikkal szemben, kik a ménesbirtokokra vannak beosztva. A gazdasági kiadásokat illetőleg általánosságban kiemelhető, hogy a mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokokon, a hol a gazdasági üzem vitelét mi sem zavarta, túlkiadás nem fordult elő, sőt némi megtakarítás is mutatkozik. A túlkiadás egészen a kisbéri és bábolnai gazdaságokra esik s ezt részben azon kedvező körülmény idézte elő, hogy a termés az átlagosnál nagyobb lévén, több munkát kellett s részben magasabb bérek mellett végeztetni, továbbá több cséplőgépet s ezeket huzamosb ideig munkában tartani, a mi természetesen több tüzelő és egyéb anyag fogyasztásával járt. Némileg emelte még a kiadásokat az is, hogy a nyári szárazság folytán több bükköny és moharvetés tönkrement és ezeket újra kellett vetni, részben vetőmagot vásárolni. A túlkiadások zömét azonban — Kisbéren 20.892 frtot, Bábolnán 3.730 frtot — a tűzkárok okozták. A leégett istállókat, valamint Kisbéren ez alkalommal elégett 28 igás ökröt az első magyar általános biztosító társaság a kimutatott becsérték szerint megfizette ugyan s ezen összegek a megfelelő rovatokon bevételi többletet képeznek, egyúttal azonban itt túlkiadás állott elő az által, hogy a leégett épületeket újra helyre kellett állítani, illetve a hiányzó igás ökröket beszerezni s mindezt késedelem nélkül, nehogy a gazdaság rendes kezelése hátrányt szenvedjen. Túlkiadás mutatkozik végre a kisbéri malomüzemnél, a mennyiben egy a környéken eladó malom berendezésének jutányos megvétele által a kisbéri ménesbirtok azon régebben érzett szükségletén kellett segíteni, hogy a meglevő uradalmi malom kibövittessék, illetve felújíttassák, hogy ugy az uradalom részben saját szükségletét elláthassa, részben pedig gabonáját őrleményekké való feldolgozás által a közvetlen eladásnál jóval elónyösebben értékesíthesse. A vétel oly időszakban történt, midőn az 1888. évre vonatkozó költségvetésben már nem lehetett gondoskodni az üzem költségeiről, minélfogva ezeknek tetemes része túlkiadásként szerepel. Növeli ezen túlkiadást még azon körülmény is, hogy tűzbiztonság szempontjából ezen malmot villamos világításra kellett berendezni, annál is inkább, mert az 1888-ik év nyarán ugy a birtokon és környékén, mint magában Kisbér községben előfordult számos tűzeset kétszeresen kötelességévé tette az uradalomnak, hogy a maga részéről minden oly intézkedést megtegyen, a mely egy vagy más irányban alkalmasnak látszott a tűzveszély csökkentésére. A malomüzem összes kiadásai azonban nemcsak hogy teljesen fedezvék azon bevételi többlet által, a mely a birtok terményeinek őrleményekké való feldolgozásából származott, de ezenfelül még nyereség is mutatkozik, eltekintve azon közvetett előnyöktől, a melyek a birtokra haramiának az által, hogy a malomipar hulladékaiban olcsóbb takarmányt kap és cselédei valamint munkásainak illetményeit jó minőségű őrleményekben szolgáltatván ki, ezeket szorosabban fűzi saját érdekeihez. 6. rovat. Lóversenyek: megszavaztatott 25.000 frt — kr. utalványoztatott 30.520 > 79 > túlkiadás 5.520 frt 79 kr.