Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.
Irományszámok - 1887-691. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1888. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a m. kir. kereskedelemügyi ministernek, "a diósgyőri gyárnál 1888-ban eszközölt értékleirásról" beterjesztett jelentése tárgyában
69 í. szám. 135 A posta és távirdára eső 207.504 frt l l /» krnyi túlkiadás indokául a minister ur felhozza, hogy az 1888-iki költségvetésbe az eddigi gyakorlatkoz képest csak az 1887. évi január 1-én élö nyugdíjasok illetménye vétetett föl, a mi az időközben tényleg felmerült szükségletnél sokkal kevesebb volt; a többi közigazgatási ágakra esö 38.912 frt 37v 2 kr. túlkiadásra nézve pedig a minister ur megjegyzi, hogy ámbár a nyugdíjazások szigorúan az 1885: XI. t.-czikk alapján foganatosíttattak; a törvény szerinti nyugdíjazásnak nagyobbmérvű nem korlátozható és előre ki nem számitható — különösen a régi alkalmazottak részéről tömeges igénybevétele folytán a túlkiadást kikerülni nem lehetett s általában a múlt évi indokolásban 1887. évi (Részletes jelentés 32. lap) is fölemiitett azon körülményre utal, hogy ugyanis az 1885. évi XI. t.-cz. határozmányai szintén hozzájárultak a nyugdíjak emeléséhez, a mennyiben ezen törvényczikk nemcsak a már előbb is nyugdíjképeseknek tekintett állami közegek nyugdíjának előnyösebb kiszabását, hanem eddig nyugdíjigénynyel nem birt állami alkalmazottaknak (például útmesterek, folyam felvigyázók, útkaparók) nyugdíjképességét is megállapította. XVII. fejezet. 5. c{im. Folyammérnöki hivatalok. 2. rovat. Dologi kiadások: megszavaztatott 45 583 frt — kr., utalványoztatott 54.369 > 44 > túlkiadás 8.786 frt 44 kr. E túlkiadásra nézve a minister ur következőleg nyilatkozik: >A folyammérnöki hivatalok dologi kiadásainak > Útiköltségek és napidíjak* czímü alrovatánál mutatkozó 11.296 frt 68 krnyi túlkiadás, mely a dologi kiadások többi rovatainál elért megtakarítások által 8.786 frt 44 krra száll le, onnan származik, hogy jóllehet az útiköltségek fedezésére engedélyezett adomány — bár az utazások csak az elkerülhetlen szükség eseteire szoríttattak — a rendes utazási költségek fedezésére sem elégséges, mindamellett ezen adományt a rendkívüli körülmények által szükségesekké vált egyéb utazások költségeinek fedezésére is igénybe kellett venni. így jelesül a budapesti, mohácsi és újvidéki folyammérnöki hivatalok térképezési költségek czímén ezen adományból jelentékenyebb összeget vettek igénybe, minthogy ezen hivataloknál a térképezéssel nem kizárólag napidíjasok, hanem kinevezett tisztviselők is foglalkoztak, kiknek szabályszerű utazási költségeik ezen adományból fedeztettek. De legnagyobb befolyással voltak ezen túlkiadásra a Tisza és Vág mentén bekövetkezett általános áradások, a melyek nagy szárnú utazásokat tettek szükségesekké. < >E tekintetben valóban nem volt módomban a költségelőirányzatnak megtartására ügyelni. Mert az országnak áradás által sújtott vidékei kérelmezték és én az adott viszonyok között meg nem tagadhattam azt, hogy közegeim majd minden ponton hetekig segitkezzenek; ez pedig kiküldetéseket igényelt és így költségeket okozott, melyeknek fedezését vagy megtérítését a vész sújtotta érdekeltektől nem kívánhattam, a melyek tehát az államkincstárt — költségvetésem kérdéses rovatának különben szabályszerű felhasználása utján — terhelik.* >Egyébiránt az e rovat többi alrovatainál, valamint a »Személyi járandóságok* rovatánál jelentékenyebb megtakarítások éretvén el, az egész czímnél 2.701 frt 45 krnyi kevesebb kiadás mutatkozik.*
