Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.
Irományszámok - 1887-665. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a "Békés vármegyei" helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
334 665. szám. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és a töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokba káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín l-o méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. A Berettyó és Sebes-Körös árterületében építendő töltések rézsűje mindkét oldalon 0-5 méterig az árvizszín magassága felett rőzsefonások közé rakott 0-3 m. vastag köhányással biztosítandó. — Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0-5—l-o m. nyílt magasság maradjon, a Berettyó- és Sebes-Körös-hidaknál pedig az árviz és szerkezet közötti magasság 1-5 méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért part-védművekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számított 8 — 8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket engedélyes czég tartozik előállítani, valamint az állomási fönsíkon fekvő utak is 15 cm. köalappal és 15 cm. kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 D-méter és minden egyes őrháznál legalább 1.000 D-méternyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához %-részben homok és Vs-részben bánya- vagy folyamkavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0-25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2-§ 0 m. szélességgel kell birnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 cm., örházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul -köteles engedélyes czég kilométerenként 40 köbm. kavicsot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon vízáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, köböl, téglából vagy vasból, esetleg betonból létesítendők; a nyílt műtárgyak kő- vagy téglaellenfalakkal és fa hordszerkezettel, mig a Berettyó- és Sebes-Körös-hidak kő ellenfalakkal, kőpillérekkel és vasfelszerkezettel építendők. III. Felépítmény. A pálya 1*435 m. vágányszélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 236 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételök 5.000 kg. keréknyomás alatt n.égyzet-cm.-ként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon.
