Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-649. Törvényjavaslat, a védjegyek oltalmáról

649. szám. 253 jegyhamisitásnak vétségét követi el, és ötszáz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt, három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A mennyiben a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik, különösen a mennyiben a büntető törvénykönyv 379. és következő szakaszai szerint csalás bűntette vagy vétsége is forog fenn: a büntető törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. 24. §. A 23. §-nak határozata alkalmazandó azok ellen is, kik belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, czégével, czímerével vagy üzletének elnevezésével jogtalanul megjelölt árúkat, ezt tudva, forgalomba hoznak vagy árulnak; továbbá azok ellen, a kik ily czélból a felsorolt jelzéseket tudva, előállítják. 25. §. Nem zárja ki a 23. és 24. §-okban meghatározott cselekmények büntethetőségét, ha a védjegy, név, czég, czímer vagy a vállalat üzletének elnevezése, csekély változtatással vagy oly annyira nem eléggé észrevehető módon használtatik, hogy a közönséges vevő az árúk közti különbséget csak különös figyelem reáforditásával ismerheti fel. 26. §. A 23. és 24. §-okban meghatározott vétségek megbüntetése —Horvát-Szlavonországokban is — a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. ' • 27. §. A 23. és 24. §-okban meghatározott vétségek csak a sértett fél inditványára büntetendők, Az Ítéletben a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára kimondandó, hogy az utánzásra vagy jogtalan megjelölésre kizárólag vagy különösen alkalmas szerszámok és készülékek az emiitett czélra hasznavehetetlenekké tétessenek; továbbá, hogy az utánzott védjegyeknek és jogtalanul készített megjelöléseknek netán meglevő készletei megsemmisittessenek, és hogy a jogtalanul alkalmazott védjegyek és megjelölések az elitéltnek birtokában levő árúkról, illetőleg burkolataikról, még az esetben is eltávolíttassanak, ha ezen eltávolítás az árúk megsemmisítését okozná is. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kívánatára megrendelendő továbbá: hogy az ítélet egész terjedelmében indokaival együtt, az elitéltnek költségén köíhirré tétessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. A polgári magánjog szerint a sértett felet megillető kártérítés helyett, ez utóbbinak a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára, a büntető bíróság az elitélt ellen, az ítéletben a büntetésen kívül, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint a sértett fél javára ötezer forintig terjedhető kártérítési összeget is megállapíthat. Ha ugyanazon vétségért többen ítéltetnek el, az elitéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. A kártérítésre vonatkozó fentebbi határozatok akkor is alkalmazandók, ha a 23-ik §. második bekezdésének rendelkezése folytán a vádlott súlyosabb beszámítás alá eső és a büntető törvénykönyvbe ütköző valamely cselekmény miatt ítéltetik el.