Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-644. 1889. évi XXXVIII. törvényczikk, az 1886-ik évi XXIX.törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

238 644. szám. sedési arány megállapitása tekintetében egyértelmű megállapodásra jönnek: a bizottság jegyzökönyvet vesz fel és annak alapján a közös ingatlant a betétben a tulajdonostársak nevére az egyértelműleg megállapított hányadokban jegyzi be. A felek személyazonosságának igazolására és a jegyzőkönyv felvételére az 1886: XXIX. t.-cz. 42. §-ának rendelkezései tartandók meg. A felveendő jegyzőkönyvek az idézett törvény 47. §-a értelmében a naplóba bevezetendők és hetenkint egyszer beiktatás végett a telekkönyvi hatóságnak megküldendők. A határozott hányadokban történt bejegyzésekről ugy az első, mint a második bekezdés esetében a tulajdonostársak, és ha a jutalékok zálogjoggal vagy más dologi joggal vannak terhelve, a jogositottak a betétszerkesztő bizottság végzése által értesitendők, és e végzésben a jelen törvény 17. §-a, illetve az 1886: XXIX. t.-cz. 58. §-ának 3. pontja szerint őket illető felszólamlási jogra figyelmeztetendők. E végzés az érdekelteknek saját kezeihez: kczbesüendő. A vétbizonyitvány, ha a kézbesítés helyben eszközöltetett, a jegyzőkönyvhöz csatoltatik; a kézbesítés végett megkeresett hatóság pedig a vétbizonyitványt közvetlenül a telekkönyvi hatóságnak küldi meg. Azok részére, a kiknek a végzés saját kezeikhez szabályszerűen kézbesíthető nem volt, a telekkönyvi hatóság az 1886 : XXIX. t.-cz. 58. §-a értelmében beadott jelentés elintézése alkalmával ügygondnokot rendel és a végzést ennek kézbesitteti. 17. §. A határozott hányadok bejegyzése ellenében jogában áll ugy a tulajdonostársak mindenikének, mint azon telekkönyvi érdekletteknek, a kik az egyes jutalékokra a betét szerkesztése előtt dologi jogokat szereztek, a hirdetményi határidő alatt az 1886: XXIX. t.-cz_ 58. §-ának 3-ik pontja értelmében felszólalással élni. Ilyen felszólalás esetében a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog arányának megállapítására az összes érdekíettek megidézése mellett hivatalból jegyzőkönyvi tárgyalást rendel, s a tulajdonjog aránya felett a netalán szükséges bizonyítási eljárás után ítélet által határoz. A betétbe bejegyzett arányoktól eltérő tulajdonjogi arány csak akkor állapítható meg,. ha ellenkező részesedési arány bizonyittatik. Az ítélet elleni felebbezésre az 1881 :LIX. t.-cz. rendelkezései alkalmazandók. 18. §. Arányosítás tárgyát képező közbirtokossági közös vagyonra, azon közös havasokra és legelőkre, melyekre nézve a birtoklás használati arány szerint gyakoroltatik, továbbá a volt földesúr és a volt jobbágyok között birtokrendezés tárgyát képező közös vagyonra, valamint a birtokrendezés folytán a volt jobbágyoknak kiadott közös illetőségekre a jelen törvény 16. és 17. §-aiban meghatározott eljárásnak helye nincsen. Azon aránymegállapitási ügyek, a melyekben a tárgyalás már a jelen törvény hatálybalépte előtt kitüzetett, az 1886 : XXIX. t.-cz. 29. §-ának szabályai szerint tárgyalandók és döntendők el. 19. §. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 26. §-ának azon rendelkezése, hogy a tervezet elkészítése végett egy telekkönyvvezető vagy segédtelekkönyvvezető rendelendő ki, valamint ugyanazon törvény 37. §-ának azon rendelkezése, hogy a betétek szerkesztésére kiküldendő bizottság egy biró-