Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.
Irományszámok - 1887-640. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar banknak adandó felhatalmazásról, hogy közraktárak által kiállitott zálogjegyeket (warrant) leszámitolhasson
228 640. szám. Melléklet a 640. számú irományhoz. Indokolás, „az osztrák-magyar banknak a közraktárak által kiállitott zálog-jegyek leszámítolása iránti felhatalmazásáról" szóló törvényjavaslathoz. A közraktári intézménynek a monarchia mindkét államában való fejlődése folytán előállott annak szüksége, hogy a közraktárak által kiállitott zálogjegyek (warrant) forgathatók legyenek. Az osztrák-magyar bank főtanácsa a kereskedelem fejlődésének ezen újabb kivánalmát méltányolván, hajlandónak nyilatkozott, bizonyos feltételek alatt, a közraktári zálogjegyeket az osztrák-magyar bank által leszámítolható értékek sorába felvenni. Az erre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza a cs. kir. kormánynyal létrejött megállapodás alapján szerkesztett előfekvő törvényjavaslat. Ezt előrebocsálva, a törvényjavaslat egyes szakaszaiban foglalt határozmányokat illetőleg a következőket jegyzem meg: Az 1. §. magában foglalja az osztrák-magyar banknak a közraktárak által kiállitott zálogjegyek leszámitolhatása iránti felhatalmazását és a leszámítolás azon feltételeit, melyeket az osztrák-magyar bank üzletérdekeinek megóvása szükségessé tesz. Ezen feltételek első sorban magára a zálogjegy bonitására vonatkoznak. Megkívántatik ugyanis, hogy az osztrák értékről szóló zálogjegy két fizetésképes kötelezett aláirásával legyen ellátva, és hogy a zálogjegyben kifejezett összeg legfeljebb három hó alatt az osztrák magyar monarchián belül fizetendő legyen. Ezen biztosítási intézkedés már csak azért is elkerülhetlenül szükséges, mert a leszámítolt zálogjegyek, a 2. §-ban foglaltak szerint a bankszerű fedezetbe beszámíthatók. Azon további kikötések, hogy a bank jogában áll megállapítani, vájjon mily árúkra vonatkozó zálogjegyek, az árúk becsértékének mily hányadáig fogadhatók el, és hogy a bank az esetleges visszautasítást indokolni nem tartozik, az üzletvezetés követelményeiben találják indokolásukat. A 2. §-ban foglaltak kiterjesztik az osztrák-magyar bank alapszabályainak 62., 63. és 84. czikkeinek határozmányait megfelelően a közraktári zálogjegyek leszámítolására.
