Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.
Irományszámok - 1887-575. A Horvát-Szlavonországokkal megujiandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése
575, szám. 65 szerint az >mindenekelőtt Horvát - Szlavonországok autonóm szükségleteinek érdekét fogja képviselni«, viszont a magyar országos bizottság a maga részéről kötelességének fogja ismerni ezen állásponttal szemben érvényesíteni a magyar korona összes országainak érdekeit, a mit annyival inkább tennie lehet és kell is, mivel Magyarország nemcsak belszükségleteinek, hanem a dolog természete szerint az őt terhelő közösügyi költségeknek is egész összegét saját erejéből kénytelen előteremteni, mig Horvát-Szlavonországokban a közjövedelmeknek bizonyos része, a létesítendő egyezmény tartamára, már előre is és minden körülmények közt a beiigazgatási költségek fedezésére biztosítva van, és csak a maradékot fordítják a közösügyi költségek fedezésére, melyeknek fedezetlen részéről aztán Magyarország köteles gondoskodni. A magyar országos bizottság mindazáltal távolról sem állítja, hogy túlságosan bő összeg az, a mely Horvát-Szlavonországoknak beligazgatási költségeiknek fedezésére eddigelé rendelkezésre állott és valószínűleg a legközelebbi jövőben rendelkezésére álland. Azonban tény az, hogy ezen költségek, melyek 1878-ban még nem tettek ki egészen 3,300.000 frtot, 1886-ban (még az őrvidéki átalány levonása után is) a 4,300.000 forintot meghaladták, tehát ezen kilencz év alatt 1 millióval emelkedtek; tény az, hogy 1888-ban Magyarország belügyi költségeire összes jövedelmeinek alig 18 3 / 4 °/o-át fordíthatta, mig Horvát- Szlávonországok ugyané czélra jövedelmeiknek 45°/o-át szánhatták; tény az, hogy a beiigazgatási költségekből, a népesség arányában számítva, Magyarországon egy-egy személyre 2 frt 19 kr., Horvát-Szlavonországokban pedig 3 frt 73 kr,, a terület alapján számítva Magyarországban 1 D-kilométerre 106 frt 71 kr., Horvát-Szlavonországokban 1 kilométerre 165 frt 54 kr. esik. És igy, bármennyire igaz is, hogy sem Magyarország, sem Horvát-Szlavonországok nem képesek teljes mértékben kielégíteni azon jogosult igényeket, melyek a beligazgatás terén támaszthatók, mégis, a fentebbiek szerint, nemcsak hogy kellő figyelembe lett véve azon körülmény, miszerint kisebb országokban a közigazgatás költségesebb, hanem Magyarország KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XVIII. KÖTET. 9
