Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.
Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában
573. szám. 21 kivált ott, a hol a betétszerkesztés alapjául szolgáló kataszteri munkálatok is hiányosak, egyes birtokrészletek a betétekbe fel nem vétetnek; és az sem ritka eset, hogy új birtokrészletek, például szigetek alakjában képződnek, vagy hogy utczák, közterek vagy ezeknek egyes részei magántulajdonná s igy magánforgalom tárgyává válnak. Az ily részletek utólag felveendők a telekkönyvbe, illetőleg szintén telekkönyvezendők épen ugy, a mint ama részletek a telekjegyzőkönyvek szerkesztése után úgynevezett póthelyszinelés utján a telekjegyzőkönyvekbe eddig is felvétetnek. Az ebbeli eljárás tüzetes, a betétszerkesztési munkálathoz alkalmazkodó szabályozást igényelvén, erre felhatalmazást kérek a 22. §. 3. pontjában. A törvényjavaslat 17. §-ának 4. pontját az a körülmény teszi szükségessé, mert részint a telekkönyvek eredeti felvételénél, részint a telekkönyvek vezetésénél az ország különböző vidékein oly különféle szabálytalanságok fordulnak elő, melyek a betétszerkesztésre vonatkozó átalános eljárási szabályok alkalmazása mellett a betétek czélszerü elkészítését lehetetlenné teszik. Ezen rendkivüli esetek oly különböző természetűek, hogy azokra vonatkozólag egyöntetű törvényhozási szabályozást megállapítani már csak azért sem lehet, mert az ily rendszertelenségek és eltérések esetröl-esetre leginkább csak akkor mutatkoznak, mikor az illető községekben a betét szerkesztése már kezdetét veszi. Ennélfogva, ha a törvényhozás az e végből kért felhatalmazás megadásával módot nem nyújt arra, hogy az ily községekre nézve a szükségeseknek mutatkozó eljárási eltérések esetröl-esetre rendeleti utón szabályozhatók legyenek: előreláthatólag nagy volna azoknak a községeknek száma, melyekben a betétszerkesztési munkálat az általános eljárási szabályok alkalmazása mellett nem foganatosítható. Tájékoztató példa gyanánt felemlítem, hogy 1861-ben a hazai törvények visszaállítása után találkoztak oly városi bíróságok, melyek a meglevő telekkönyveket tovább nem vezették, hanem azokat félretéve, megelégedtek az úgynevezett örökbeváltások jegyzékbe vételével. Így járt el a többi közt Jász-Alsó-Szentgyörgy város törvényszéke, minek az lett a következménye, hogy a birtokosok tulajdoni jogaikat veszélyeztetve látván, és kölcsönöket nem kaphatván, a telekkönyvek vezetését maguk szorgalmazták. A kir. bíróságok felállítása idejében a Jász-AlsóSzentgyörgy városhoz tartozó puszta Kara-Jenő 1. számú telekjegyzőkönyve, melyben háromszáznál több közös birtokos volt érdekelve, a közbejött birtokváltozások folytán oly rendetlenségbe jött, a rendetlenséget két izben is megkisérlett telekkönyvi átalakitás daczára sem lehetett megszüntetni. A telekjegyzőkönyvben ugyanis a közbirtokosok birtokháuyada nem az egész közös birtokhoz viszonyított törtszámokban, hanem mindenik birtokosnak birtokjutaléka, a nélkül, hogy ez tényleg elkülönítve volna, holdakban és D-ölekben van kitüntetve; és ezt a szabálytalanságot tetézi még az, hogy a holdszám szerint kitüntetett egyes jutalékok Összege, több száz holddal kevesebb, mint a telekjegyzőköuyvben kitüntetett össztérmérték. Vannak községek, melyekben a birtokmennyiség a telekjegyzőkönyvben »pózna«, >kosár«, >snur« stb. megjelöléssel vannak felvéve. Más helyeken »4, 6 stb. ftos redemptionális föld< elnevezések fordulnak elő a telekjegyzőkönyvekben. Minél nagyobb mérvben tétetnek folyamatba a betétszerkesztési munkálatok, annál inkább fognak felmerülni oly előre nem látott esetek, melyekben, ha a betétszerkesztést zavaroknak kitenni nem akarjuk, a kért felhatalmazás megadása által fel kell jogosítani az igazságügyi kormányt, hogy az eljárási szabályok tekintetében szükséges eltéréseket esetröl-esetre fennakadás nélkül megállapíthassa; a mi ellen aggály annál kevésbbé foroghat fenn, mert ugy a telekkönyvi rendeleteknek, valamint az 1886: XXIX. t.-cz. anyagi intézkedéseinek teljes érvényben maradása mellett eltérések csakis az eljárásra nézve lesznek megállapíthatók; és mert mindazok, a kik a betétszerkesztési munkálatok által jogaikban magokat sértve találják, sérelmeik orvoslása végett a hirdetményi határidő alatt törlési kereset vagy felszólamlás utján a bíróságoknál orvoslást kereshetnek.
