Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.

Irományszámok - 1887-577. Törvényjavaslat, a Somogy-szobb-barcsi helyi érdekű vasut engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában

577. szám. 173 külön vágány-összeköttetést nyerend, mely összeköttetés közforgalmi szempontokból annyiban kívánatos, a mennyiben szükséges, hogy a somogy-szobb-barcsi vonal, addig is, mig a barcsbelovár-gradeczi helyi érdekű vasút kiépül, illetve ennek utján a pécs-barcsi vasúthoz a csatlakozás elérhető lesz, oly összeköttetést nyerjen, melynek segélyével a barcsi csomópont forgalmában is részt vehet. Minthogy pedig ekképen a somogy-szobb-barcsi helyi érdekű vasút által, egyrészt a m. kir. államvasutak hálózata, másrészt a cs. kir. szab. déli vasút vonalai között, tehát két már forgalomban levő vasút közt közvetlen sínösszeköttetés és csatlakozás létesülne, van szerencsém tekintettel az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-ában foglalt rendelkezésre, a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint ezen helyi érdekű vasút kiépítésének engedélyezésére a törvényhozás felhatalmazását kikérni. A most emiitett törvényjavaslat 2-ik §-a szerint felhatalmazást kérek továbbá arra is, hogy az 1888. évi IV. t.-cz. 7-ik §-a alapján a vasútépítési költségeihez 190,000 forint segélylyel járulhassak hozzá, a mely segély fejében a helyi érdekű vasút ugyancsak 190,000 forint névértékű törzsrészvényt lesz köteles az államnak tulajdonába bocsátani. Ezen 1890. évtől kezdve 10 évi egyenlő kamat nélküli részletekben fizetendő segély engedélyezésére azért kérek külön felhatalmazást, mert annak összege az 1888. évi IV. t.-cz. 7-ik §-a szerint kormányi hatáskörben engedélyezhető legmagasabb segélyösszeget meghaladja. A szóban forgó mintegy 46.70 klmtr. hosszú helyi érdekű vasút összes tényleges építési költsége ugyanis, beszámítva a cs. kir. szab. déli vasút barcsi állomásához vezető összekötő vágány költségeit, Összesen 1,310.500 frtban állapíttatott meg, a mely költségből 35% vagyis 458.675 frt, az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-a értelmében törzsrészvények kibocsátása utján fedezendő ; a befektetési tőke többi részét pedig engedélyt kérők 5%-os elsőbbségi részvények utján fedeznék, melyek kibocsátási árfolyama 72%-kal lett megállapítva. Minthogy pedig érdekeltségi hozzájárulások utján a törzsrészvénytőkéből csak 205.000 frt volt fedezhető, a postának az engedély egész tartama alatt leendő ingyenes szállítása fejében pedig az 1888. évi IV. t.-cz. alapján ötven éven át csak 60.000 frt tőkésített összegnek megfelelő 3.300 frt évjáradéki összeg volt engedélyezhető, a még fedezetet nem talált törzsrészvény tőke-részletet külön állami segély utján biztosítani indokoltnak mutatkozott annál is inkább, mert a tervezett vasút nemcsak a helyi érdekek szolgálatára leend hivatva, hanem a barcsi csomópontnak a m. kir. államvasutak hajzatába való bevonása következtében forgalompolitikai szempontból is kiválóbb jelentőséggel birand. Ez alapon engedélyt kérők a vasút megépítését és financzirozását szerződésileg már biztosították és a kikötött 60.000 frtnyi engedélyezési biztosítékot f. évi augusztus hó 31-én a maga rendje szerint letették. A pálya üzletének kezelését engedélyt kérők a szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak igazgatóságának fogják átadni, mi által az állami befolyás e vasút üzletének kezelésére annál inkább kellőleg biztosítottnak tekinhető, minthogy az engedélyokmány szerint az átmeneti forgalomban a tariffák megállapításának jogát engedélyt kérők a m. kir. államvasulakra ruházzák, oly viszonylatokban pedig, melyekben a m. kir. államvasutak érdekelvék, közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal egyetértve állitandnak fel, s illetve ilyenek felállításához a m. kir. államvasutak kívánságára hozzájárulni kötelezettséget vállalnak. Az engedélyezendő helyi érdekű vasút iránya és vezetése a 7. alatt csatolt vázlatrajzban 7. van feltüntetve. A vasutvonal^hossza, a mint már fent említeni szerencsém volt, 46.70 kim. szabványos nyomtávval épülend, s rajta a vonatok óránkint 30 km., legnagyobb sebességgel fognak