Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.

Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

• 573. szára. 9 adós vagy valamelyik jelzálogos hitelező azon indokból kéri, mert az ártérbirtok a fensíkj birtoktól értékcsökkenés nélkül gazdaságilag el nem különíthető. E kérelem felett a bíróság az érdekeltek meghallgatása után határoz. Együttes árverés esetében a vételár aránylagos megosztására és a vízrendezési társulatok követelésének sorozatára nézve a fentebbi rendelkezések alkalmazandók. Érintetlenül marad az 1889. évi XXX. t.-cz. 6. §-ának azon rendelkezése, hogy a földhitelintézet által azon törvény alapján engedélyezett szabályozási kölcsönök után fizetendő járulékok a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészleteken felül mindazon birtokrészleteket terhelik, a melyek az árverés foganatosításával befejezett végrehajtásra vonatkozó végrehajtási zálogjog bekebelezése, vagy végrehajtási jog följegyzése alkalmával a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészlettel együtt egy telekkönyvi jószágtestet képeznek. 22. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik : 1. hogy azon községekben, a melyekben a betétszerkesztés a jelen törvény hatálybalépte előtt megtörtént, a betéteknek a jelen törvény 3., 8. és 9-ik §-ainak megfelelő átalakítása iránt rendeletileg intézkedjék; 2. hogy a telekkönyvi rendeletek intézkedéseinek megfelelő pótlásával szabályozza az eljárást, a mely azon esetre követendő, ha a betétszerkesztések után a telekkönyvi hatósághoz érkezett kérvényben, megkeresésben avagy az ezek alapjául szolgáló okiratban nem a telekkönyvi betéteknek és az azokban foglalt részleteknek számaira, hanem a telekjegyzőkönyvnek és az azokban foglalt részleteknek számaira történik hivatkozás és ha a birtokeldarabolási vázrajzok nem a telekkönyvi betétek térképei, hanem a régi telekjegyzőkönyvi vázlatok alapján készíttettek; 3. hogy rendeleti utón szabályozza azon ingatlanoknak telekkönyvezésénél követendő eljárást, melyek a betétszerkesztésnél a betétekbe föl nem vétettek, vagy a betétek szerkesztése után képződtek, vagy váltak a magánforgalom tárgyává; 4. hogy azon esetben, ha egyes községekben a telekjegyzőkönyvek oly szabálytalanul vannak vezetve, hogy azok alapján a telekkönyvi betéteknek szerkesztése az 1886 : XXIX. t.-cz.-ben és a jelen törvényben megszabott leljárás mellett keresztülvihetőnek nem mutatkozik : a szükségesnek mutatkozó eljárási eléréseket esetről-esetre rendeleti utón szabályozhassa; 5. hogy a volt úrbéreseknek a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő-, erdő- és nádas-illetőségek telekkönyvezését ugy a telekkönyvi átalakítás, mint a betétszerkesztés esetére rendeleti utón oly módon szabályozza, hogy ezen közös illetőségek mindenik faja egy-egy külön telekjegyzőkönyvbe vagy betétbe vétessék fel, és azután mindenik jogosítottnak osztatlan illetősége az illető jogosítottaknak saját telekjegyzőkönyvébe vagy telekkönyvi betétébe külön sorszám alatt mint külön birtokrészlet jegyeztessék be; 6. hogy a volt úrbéresek részére tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott iletőségeknek egyenkinti felosztása és a felosztott részeknek az egyes jogosultak nevére leendő telekkönyvi bejegyzése körül követendő eljárást rendeleti utón szabályozza; 7. hogy a telekkönyvbe feljegyzett, de időközben elenyészett zálog-visszaváltási jogoknak s az ősiségi nyilt parancson alapuló, de időközben megszűnt egyéb jogoknak, úgyszintén a jogosítottak halála folytán megszűnt özvegyi jogoknak, s más ilynemű jogosít. KÉPV'H. IROMÁNY. 1887 — 92. XVIII. KÖTET. 2