Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.

Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

156 547. szám. 134. §. Az út mentén szükséges faültetésekre nézve a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény intézkedik. A fák az útárok külső szélétől számítva félméter, s egymástól legalább 15 méter távolságra ültetendők akként, hogy egyik fa ne a másik oldalon lévő fával, hanem a fák közti tér közepével legyen átellenben. A ki a hatóság e részbeni meghagyásait nem teljesiti, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 135. §. Az úttal határos építkezéseknél elkerülhetetlenül szükséges állványok és anyagok csak az államépitészeti (esetleg törvényhatósági mérnöki) hivatal engedélye mellett helyezhetők el. A ki ily engedélyt előzetesen ki nem eszközöl, vagy az engedély feltételei (az esetleg netán szükséges ideiglenes út előállitása és fentartása, vagy a csak részben elfoglalt úttestből a közlekedés részére szabadon hagyandó útrész méretei annak fentartása, tisztítása, a közlekedés és a személyes biztonság érdekében szükséges kerítések vagy korlátok, intőjelek, őrök' szükség esetén éjjeli világítás előállitása, fentartása, végre az épités befejeztével az útnak és tartozékainak kifogástalan állapotban visszaállítása) ellen vét, — illetőleg azokat figyelmen kivül hagyja, — 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; szükség esetén a terhére hatóságilag végrehajtandó munkálatok költségeit megtéríteni tartozik. A ki építkezés vagy valamely épület javítása vagy lebontása vagy az állvány felállítása vagy leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályokat megszegi, az 1879. évi XL. t.-cz. 117. §-a értelmében büntetendő. 136. §. Járművekkel való átjárás czéljából az utak árkait betömni, elgátolni, az utak padkáit leásni stb. tilos. Kiágazó utczákra és utakra, valamint telkekre és mezei birtokokra csak az útárok fölött épített, a vízfolyás czéljaira kellő nyilassal biró hidakon szabad átjárni. — Ily hidak külső területeknél, szántó- és rétföldeknél hordozhatók is lehetnek, ellenben állandó telepek és tanyáknál, oldalutaknál és utczáknál szilárd szerkezettel építendők. Valamennyi ilynemű hid építése és fentartása az illető tulajdonosokat, ház- és föld- stb. birtokosokat, illetőleg az érdekeltségeket vagy községeket terheli. — Oldalutczáknál és oly kiágazó utaknál, hol az útárok folytonossága a vizlevezetés czéljából nem mulbatlanul szükséges, a hidak elmaradhatnak, továbbá elhagyhatók községek belsejében a házakhoz való bejárásoknál, ha útárkok helyett kőburkolatú folyókák építtettek. Új útvonalak építésénél vagy régiek áthelyezésénél a hozzájáró utak és oldalutczák betorkolási helyein építendő hidak és átereszek első építéseinek költségeit az útépítési alap viseli, a fen tartás és a későbbi újbólépités azonban a mellékút tulajdonosait, illetőleg a községet vagy érdekeltséget terheli. A hatóságok által a fentebbi határozatok értelmében kiadott meghagyások ellen vétők 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 137. §. A ki az utak árkait, padkáit, a töltések és bevágások rézsűit, állatokkal legelteti, feltúrni engedi vagy az utón étet, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen tilalom a baromfi legeltetésére nem terjed ki.