Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-477. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizenhetedik jelentése tárgyában
46 477. szám. mivoltuk szerint ismerni, igen lényeges, minél pontosabb s minél hivebb adatok szereztessenek be. Ugyancsak a népoktatásügy érdekében szükségesnek tartja a bizottság azt is, hogy az ez idő szerint irodai és administrativ teendők által nagy mértékben igénybevett tanfelügyelök ezután minél hatályosabban foglalkozzanak magával a tanügygyei, minél több iskolát látogassanak s a tanügy menetét nyomatékkal ellenőrizzék. A bizottság ennélfogva helyeslőleg vette tudomásul a vallás és közoktatásügyi minister ur abbeli nyilatkozatát, hogy maga is gondolt e kérdésre és rajta lesz, hogy az irodai teendők lehető apasztásával a tanfelügyelök minél sikeresebben szentelhessék magukat hivatásuk fontosabb részének. De különös figyelmet érdemel még a\ államnak, mint iskolafentartó tényelőnek szerepe a népoktatás körében. A népiskolákba járó összes 1.929,000 tanulóból csupán 70,400, vagyis 3-64% nyeri műveltségét, szellemét az állam népiskoláiban; a népiskolák összes létszámából (16,538) az állam fentart 783-at, vagyis csupán 4'74%-ot, az összes kisdedóvodákból 10o/ ft-ot; továbbá viseli a népiskolai és óvodai költségeknek 12—12%-át fentartja az összes magyar tannyelvű népiskoláknak 8-64%-át, ugy, hogy az állam, mely maga egyúttal legfőbb culturintézmény s a nemzetnek leghatalmasabb erőforrása, csak 200 egynéhánynyal tart fenn több magyar tannyelvű népiskolát, mint egy aránylag maroknyi hitfelekezet, a hazai zsidóság. Az a költség pedig (1-8 millió), melyet az állam 1887-ben népoktatási czélokra fordított, az összes állami rendes kiadásoknak nem több, mint 0*567<>-a. A folyó évi költségvetésben is a tavalyihoz képest csak 7,000 írttal van több előirányozva népnevelési czélokra. Azzal tehát, mit az állam a népoktatásért áldoz, ahhoz képest, mit a többi tényező áldoz és kivált ahhoz képest, a mint legsajátabb érdekében állana, ez ügyért áldozni, tárgyilagosan ítélve, ma még nem lehet azt mondani, hogy hivatásának magaslatán áll. Már pedig kétségtelen, hogy a tizenegy iskolafentartó tényező közt nincs egyetlen egy sem, melynek olyannyira érdekében állana, jól szervezett s hazafias szellemben vezetett iskolákkal — még pedig gondosan megválogatott pontokon — egyre nagyobb tért foglalni a népmilliók körében, mint épen az államnak. Azon összeg, melyet az állam 1887-ben általában közoktatási czélokra forditott, az összes állami rendes kiadásoknak 1'86%-át tette: az európai continens összes culturállaniai közt egy sincs, mely e czélokra ily keveset költene. És itt czélszerünek mutatkozik fölemlíteni, hogy mint alakultak nálunk egyes tárczák költségvetései 1868-tól 1888-ig. A budget-törvények adatai szerint emelkedett ezen idő alatt a pénzügyministerium költségvetése 52-2 millióval, a közlekedési 46-4, a földmivelési 11*1, az igazságügyi 10, a honvédelmi 8 # 5, a közoktatásügyi 6*1 és a belügyi 2'3 millióval. Költségemelkedés tekintetében tehát a közoktatásügyi tárcza az utolsóelőtti, pedig, mint a közoktatásügyi kormány is elismerte, ezen tárcza az, mely leginkább igényli a jobb dotatióí. A jelzett tények és kívánalmak hangoztatása által azonban a bizottság, egyetértöleg a szakminister úrral, távolról sem akar az államháztartási egyensúly szintén igen komoly tekinteteivel ellentétbe jutni, csak azon benső óhajának kivan kifejezést adni, hogy a többi tárcza egyes tételeinél eszközölhető megtakarítások vagy bevételi többletek a költségvetés keretében legalább részben fordíttassanak a közoktatási tárcza javára. Tovább haladva a ministeri jelentés tárgyalásában, azt véli a bizottság, hogy a több helyen feltűnően néptelen és költséges felső népiskolák egy részét czélszerű volna a helyi viszonyok szerint, a mire már van is példa, életképesebb és fontos hivatású polgáriskolákká átalakítani. Mi a felsőbb leányiskolákat illeti, tekintettel legújabb szervezetökre, a bizottság igazolatlanoknak tartja az azok ellen innen-onnan felhangzott kifogásokat. Ezen tanintézetek megfelelnek hivatásuknak. Nálunk ezek a tulajdonkénem leány-középiskolák s tantervük és tanrendszerük
