Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-536. Törvényjavaslat, a magyar földhitelintézet által engedélyezendő vizszabályozási és talajjavitási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről

536. szám. 379 gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttathassanak akkor, a mikor a biztosítékok az azok tekintetében létező szabályok szerint nem készpénzben teendők le. 12. §. A magyar földhitelintézetet portomentesség illeti azon egyszerű és ajánlott levelezések tekintetében, melyeket a jelen törvény alapján keletkező kölcsönügyletek alkalmából akár az ország hatóságaival, akár a vízi társulatokkal folytat, ha az intézet ily levelei a borítékon ezen megjegyzéssel: * vízszabályozási* vagy > talaj javítási ügyben« el vannak látva. 13. §. A vizi társulatok kölcsöneire vonatkozólag az eddigi vagy még alkotandó törvényekben biztosított előnyök és jogok, a mennyiben azok a jelen törvényben eltérőleg szabályozva nem lennének, a magyar földhitelintézet által a jelen törvény szerint adott kölcsönökre is kiterjesztetnek. * II. FEJEZET. Tartalékalap és töke képzése. 14. §. A jelen törvény alapján kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelek biztositékainak növelésére és a netaláni veszteségek pótlása czéljából a magyar földhitelintézet minden egyes, a jelen törvény szerint általa engedélyezett kölcsönnek 107°-át tartalékalap gyanánt visszatartandja.Ezen tartalékalap záloglevelekben tartandó vissza és mindenkor külön kezelendő. Ezen tartalékalap fogja a jelen törvény alapján engedélyezendő kölcsönök, illetve kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelek külön biztosítása czéljából az 1876: XXXVI. törvényczikkben, valamint más törvényekben netán kikötött külön biztosíték alapokat helyettesíteni, miért is sem a nevezett intézettől, sem a kölcsönt vevő társulatoktól a jelen törvény tárgyát képező kölcsönök alkalmából más külön tartalék vagy biztosíték képzése nem kívánható. Az említett tartalékalap más, mint a jelen törvényben megjelölt czélokra sem fel nem használható, sem bírói vagy közigazgatási utón le nem foglalható. 15. §. A kölcsönjáradékok pontos befizetése esetében a magyar földhitelintézet köteles az emiitett tartalékalap félévenkint esedékes szelvény kamatait azok lejártakor és azon esetben, midőn a kölcsönjáradékok az egyenes adók módjára az arra hivatott közegek által szedetnek be, a pénzügyministernek előzőleg kieszközlendő hozzájárulása alapján a társulat rendelkezésére bocsátani. A tartalékalapnak azon része, melylyel ez, idővel, a még meglevő kölcsöntőke-tartozásnak tiz százalékát meghaladja, százzal osztható kerek összegben, nemkülönben a kölcsön ulán fizetendő kezelési költségjáruléknak ezen tartalékalapra eső része szintén a társulat javát képező külön tartaléktőke képzésére fordítandó, melynek első sorban rendeltetése az, hogy abból, oly esetekben, midőn a jelen törvény 19. és 21. §-ai értelmében megállapított egyetemlegesség igénybevételének szüksége fordulna elő, a hiány fedeztessék. 48*