Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-530. A közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a poprád-völgyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

358 530. szám. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetleniil maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Késmárk, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) és b) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Apálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában, s az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ánaka; és b) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett t.-czikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A közmunka- és közlekedésügyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A közmunka- és közlekedésügyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A közmunka-és közlekedésügyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni, s erről a nevezett ministernek további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeiknek,