Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-520. Törvényjavaslat, a Budapest főváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről
520. szám. 335 Melléklet az 520. számú irományhoz. Indokolás, „a Budapest főváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről" szóló törvényjavaslathoz. Budapest fö'város törvényhatósága folyó évi február hó 13-án s folytatva 14-ikén tartott közgyűlésén huszonöt millió forintnyi 4 százalékkal kamatozó kölcsön fölvételét határozta el, a melyből három régebb kölcsönét, nevezetesen az 1868. évi 6 százalékkal kamatozó három millió forintnyi, az 1871. évi szintén 6 százalékkal kamatozó öt millió forintnyi és az 1880. évi 5 százalékkal kamatózó hat millió forintnyi kölcsöneit convertálni, továbbá két és fél millió forintnyi függő kölcsönét visszafizetni, végül néhány a legközelebbi jövőben foganatositandó közérdekű beruházás (csatornázás, végleges vizmű, kövezés stb.) költségeit fedezni kivánja. E kölcsönből azonban egyelőre csak a régi tartozások törlesztésére és a legsürgősebb beruházásokra megkívánt 20 millió, a többi 5 millió forint pedig csakis a tényleges szükségszerint — külön kormányhatósági jóváhagyás mellett — később bocsáttatnék ki. A főváros, a midőn e közgyűlési határozat jóváhagyásáért folyamodik, egyszersmind a fölvenni szándékolt 25 millió forintos kölcsön számára a bélyeg- és adómentességnek a törvényhozásnál való kieszközlését kéri. Minthogy igen könnyen meglehet, hogy akkor, a midőn a főváros a conversió keresztülviteléhez foghatna, az országgyűlés nem lesz együtt, a tisztelettel beterjesztett törvényjavaslatban előre is gondoskodva van arról, hogy arra az esetre, ha a kormány a kölcsön fölvételét és a kölcsönösszeg fölhasználását jóváhagyja, a főváros által huszonöt millió forintot meg nem haladó öszszeg erejéig felveendő kölcsön bélyeg- és adómentesnek nyilváníttassák. Tekintettel arra, hogy a főváros egyfelől a fölveendő új kölcsönből oly régibb kölcsönöket kivan törleszteni, illetőleg convertálni, a melyeket már az 1868. évi L VII., az 1871. évi XLI. és az 1880. évi XLI. törvényczikkek ugy a tőkére, mint a járulékokra nézve bélyeg- és adómenteseknek nyilvánították, másfelől a főváros a pénzpiacz mai viszonylag kedvező helyzeténél fogva a convertálás által oly mérvben lesz képes pénzügyein segiteni, hogy ezt a bélyeg- és adómentesség megtagadása által, ha nem is megakadályozni, de legalább is megnehezíteni a közérdek szempontjából sem lenne indokolt; s tekintettel végül arra, hogy azok a beruházások, a melyek költségét a főváros ebből a kölcsönből akarja fedezni, nagyobbára oly természetűek, hogy azok gyors foganatosítását a közegészségügy, tehát országos érdek, szempontjából közvetve is támogatni kell: — a bélyeg- és adómentességet ép oly módon és mérvben, a mint azt az idézett törvényczikkek a főváros régibb kölcsöneire nézve megadták, erre az egész kölcsönügyletre nézve is megadhatónak vélem. Budapesten, 1889. évi május hó 29-én. Wekerle Sándor s.k. } magy hir. pénmügyminister,
