Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-511. A pénzügyi bizottság jelentése, "az 1880:XX. t.-cz. némely határozatainak módositásáról" szóló törvényjavaslatot illetőleg

260 511. szám. Mihez képest az első" szakasz a következő szövegezésben fogadtatott el. 1. §. ' »Az 1880-ik évi XX. törvényczikk 17. és 18. §-aiban foglalt rendelkezések oda egészíttetnek ki, hogy azon vízszabályozási társulatoknak, melyek a tiszai kölcsönalapból nyert kölcsönüket s hátralékos évjáradékaikat egyszerre lefizetik s a tartalékalapnak többé nem tartoznak, a közös tartalékalapból a társulatot illető' tőkének s e tőke kamatainak arányos része a tartalékalap álladékához képest azonnal kiadandó. A társulatot illető arányos résznek megállapítása és kiszolgáltatása iránt a tiszavölgyi társulat központi bizottságának javaslata alapján a pénzügyminister intézkedik.* Az első szakaszt illetőleg még meg kell jegyeznünk, miszerint kérdés tétetvén az iránt, hogy mi fog történni a közös tartalékalap künn levő activ követeléseivel, a pénzügyminister ur kijelentette, hogy a közös tartalékalapnak a társulati kölcsönök visszafizetése után még künn levő activ követeléseit azok behajtása után a tiszavölgyi társulat központi bizottságának javaslata alapján a társulatok közt szintén arányosan felosztani szándékozik. A bizottság pedig ezen kijelentést a törvény intentiójának megegyezőnek találván, megnyugtató tudomásul vette. A 9. §-f stylaris szempontból a következő alakban ajánljuk elfogadásra: 9. §. >Az 1880: XX. törvényczik alapján felvett kölcsönnek a tiszai vízszabályozási társulatok s a szegedi kárvallott lakók, mint kölcsönvevők járulékai, valamint a tartalékalapok által nem fedezett része a rendes állami költségvetésbe mint kiadás felveendő.« A 10. §-t illetőleg meg kell jegyeznünk, miszerint az 1.200,000 frttal felemelendő közgazdasági alap a földmivelésügyi tárcza keretébe tartozik, ehhez képest a 10. §. módosítandó volt s a következő alakban ajánl tátik elfogadásra: 10. §• »Az állampénztárba eddig visszafolyt és gyümölcsözőleg elhelyezett, valamint a vizszabályozó társulatok, Szeged városa s illetőleg a kárvallott szegedi lakók előre visszafizetett kölcsöneiből ezentúl visszafolyó tőkeösszegekből 1.200,000 frtot tevő összeg a közgazdasági alap javadalmazására fordítható a végből, hogy ezen alap tőkéi és kamatjövedelmei a pénzügyi s a földmivelésügyi ministerek egyetértő rendelkezésével egyes közgazdasági czélok elérésére s vállalatok létesítésére legyenek fordíthatók azon elv szemmeltartásával, hogy az alap ily czelokra kiadott pénzei okvetlenül biztosíttassanak, lehetőleg gyümölcsöztessenek s határozott időre adva az alap részére készpénzben vagy egyenértékben okvetlenül megtérüljenek. Az államkincstárba visszafolyó többi pénzek megfelelő felhasználása iránt a törvényhozás külön rendelkezése kérendő ki.« Ezen szakasznál megjegyezzük még azt is, hogy a bizottság részéről azon kívánat fejeztetett ki, hogy ez alap álladékáról a törvényhozásnak, évenként jelentés tétessék, a kormány pedig ezen jelentésnek évenkint leendő megtételére teljes készséggel hajlandónak nyilatkozott. /, A mondottakat összefoglalva, a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint a •/. alatti szövegezésben részleteiben is elfogadásra ajánljuk. Kelt Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1889. évi május hó 24-én tartott üléséből. Wahrrnann Mór s. k„ Darányi Ignácz s. L, a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.