Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-510. A pénzügyi bizottság jelentése, "a magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavitási kölcsönök ügyében" beadott törvényjavaslatot illetőleg

510. szám. 237 erejéig, a melyek a jelen törvénynek megfelelően engedélyeztettek, és a jelen törvényben megállapított fedezettel birnak. A jelen törvény alapján kibocsátott szabályozási és talajjavitási zálogleveleket köteles a földhitelintézet a forgalomból azon arányban visszavonni, a mely arányban a jelen törvény alapján engedélyezett és fedezetül szolgáló szabályozási és talajjavitási kölcsönköveteléseinek összege visszafizetés folytán vagy más okból csökkent. A földhitelintézetnek a jelen törvény alapján engedélyezett szabályozási és talajjavitási kölcsönkövetelései, a melyeknek alapján zálogleveleket bocsát ki, ezen záloglevelek összeségének biztosítékául szolgálnak; azokra végrehajtás nem intézhető, s azokra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyátalján nem szerezhetnek. Egyébként az 1876. évi XXXVI. t.-cz. 22—35. §-ainak a záloglevelek biztosítására szolgáló rendelkezései — a 24. §. első bekezdésének, a 29. §. 4-ik pontjában a külön biztosításra rendelt alap elhelyezésére vonatkozó rendelkezésnek, a 32. §. 4., 6., 7. pontjainak és a 34. §. 1. és 5. pontjainak kivételével, —• a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő értelemben, — a jelen törvény alapján kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelekre is alkalmazandók.* A régi 3., új 4. §-t kevés változtatással a következő szövegezésben ajánljuk elfogadásra. >4. §. A magyar földhitelintézet az általa a jelen törvény értelmében engedélyezett kölcsönöket ugyancsak a jelen törvényben meghatározott elsőbbség fedezete alapján kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelekben adja, melyeknek készpénzzé tételét, illetve értékesítését bármely az intézet javára érhető nyeremény mellőzésével önmagának tarthatja femi.< A régi 4., új 5. §-t szintén kevés változtatással a következő szövegben ajánljuk elfogadásra : »5. §. Ezen szabályozási és talajjavitási záloglevelek kamatlába 4%-ban állapittatik meg; a kölcsönök törlesztési időtartama ötven (50) évnél hosszabb nem lehet. Az utólagos félévi részletekben fizetendő évi járadék, melyben a kamat, a tőketörlesztési és a kezelési költségjárulék is benfoglaltatik, minden névértékű 100 frt kölcsönösszeg után 47* forintnál — az ezen összegbe már betudott kezelési költségjárulék pedig: VsVo-nál nagyobb nem lehet. Ha azonban a pénzpiacz viszonyaira való tekintettel a fent megállapítottnál alacsonyabb kamatlábú szabályozási és talajjavitási zálogleveleknek kibocsátása válnék indokolttá, ugy az előbbi pontban körülirt járadék arányosan megváltoztatandó, illetve leszállítandó lesz; a költségjárulék azonban ez esetben sem lehet V^/o-nál magasabbb.« A régi 5. és új 6. §-t eredeti szövegében, elfogadhatónak nem tartottuk, mert bár e szakasz rendelkezésének az az értelem nem tulaj donitható, hogy azon fensíki parczellák is, melyek valamely, a kölcsön kötésekor együtt volt jószágtestből lejegyeztettek, az ártéri kölcsönjáradékok által terheltessenek, mindazáltal minden félreértés kikerülése czéljábol s nehogy ily félreértések által a telekkönyvi publiczitás és ez által a jelzáloghitel szenvedjen, ennélfogva a régi 5. és új 6. §. első részét czélszerünek találtuk újonnan és szabatosabban olykép szövegezni, hogy az ily ártéri kölcsönjáradékok által az egész telekkönyvi jószágtest, a melynek csak egy parczellája is ártér, csak annyiban terheltessék, a mennyiben az az árverés foganatosításával befejezett végrehajtásra vonatkozó végrehajtási zálogjog bekebelezése vagy végrehajtási jog feljegyzése alkalmával a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtok-