Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-506. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése, az 1888. évi VI. és XVII. t.-czikkel a budapest-józsefvárosi keresztezési pont kiküszöbölésésére és a hatvan-miskolcz-szerencsi második vágány megépitésére engedélyezett 3.900,000 frtnyi hiel mikénti felhasználásáról és az emlitett munkákkal kapcsolatos létesitményekről
222 506. szám. Ezen utat eddig a m. kir. államvasutak vonala színben metszette, s ha már ezen a főváros részéről évek óta panaszok tárgyát képező körülmény korábban is felette hátrányos volt az éléak közúti közlekedésre, most, midőn a józsefvárosi keresztezés megszüntetésével elhárittatták azon nehézségek, melyek a forgalom akadálytalan lebonyolítására bénitólag hatottak s igy előreláthatólag a vasúti forgalom is még sűrűbb leend: jövőre még kevésbbé tűrhető ezen pályaszinbeni átjáró létezése, mely nemcsak a közúti közlekedést mindinkább nehezitené, hanem a forgalom biztonságát is nagy mértékben veszélyeztetné. Gondoskodnom kellett tehát arról, hogy a vasúti és közúti közlekedés egymástól teljesen függetlenittessék, s e végből a szóban forgó utón egy a czélnak megfelelő aluljáró létesítését a fennebb említett hitelnél elért megtakarítás terhére, 167,000 frtnyi költség erejéig, elrendeltem. 2. Elutasithatlan szükségessé vált továbbá, hogy Szajoltól—Ujszászig is a második vágány lerakassák. A hatvan-szerencsi vonalon lerakott második vágány ugyanis, különösen az ezen vágánynál kiváló szerepet játszó hadi szempontokból, rendeltetésének csak ugy felelhet meg, ha az említett vonal hátterét képező pályák képesítve vannak arra, hogy a hadászati érdekek által igényelt nagyobb fokú forgalmat minden nehézség nélkül lebonyolíthassák. E czélból, különösen az alföldi vidékekről s a királyhágóntúli részekről való katonai felvonulás kívánatossá tenné Szajoltól egész Budapestig, illetőleg Rákosig a második vágány lerakását; mindazonáltal, mivel ily nagyobb mérvű építkezés tervezésénél az ország pénzügyi helyzetével is számolnom kellett, egyelőre elegendőnek találtam ezen követelményt a pénzügyi helyzettel összeegyeztethető s már a polgári forgalom lebonyolítása érdekében is elutasithatlanr.á vált korlátoltabb mérvben elégíteni ki olyformán, hogy Szajol, mely állomás a m. kir. államvasutaknak a tiszántúli és a királyhágóntúli részekből jövő, vagy oda irányuló forgalmának góczpontját képezi, Ujszászszal, vagyis azon állomással, a hol az újszász-hatvani vonal elágazik, egy második vágány által is összeköttessék. Ezen második vágány előállítása 135,000| frtnyi költséget igényel, melynek fedezetéül szintén a többször említett megtakarítást jelöltem ki. — Végre 3. a budapesti marhavásár érdekei és állategészségügyi tekintetek szükségessé teszik, hogy a budapesti marhavásár-téren a ferenczvárosi állomás közelében létesítendő marha le- és felrakodók lényeges átalakítás alá vétessenek. E czélra az említett marha fel- és lerakodok áthelyezésén, illetőleg újraépítésén kívül még a ferenczvárosi állomásból kiiudulólag a marhavásár-térre vezető száruyvágáuynak újjáépítése és a kocsi-fertőtlenitési és kocsitísztitási vágányok átfektetése vált szükségessé, mely munkálat első sorban egy kiváló fontossággal bíró közgazdasági érdeket van ugyan hivatva szolgálni, mindazonáltal nem téveszthető szem elől, hogy e létesítmény elrendezésénél fogva egyúttal arra is alkalmas, hogy azon forgalmi könnyítés, — melynek elérése a jószefvárosi keresztezés kiküszöbölése és a hatvan-szerencsi második vágány lerakása által czéloztatott, — jelentékenyen fokoztassék; — miután ezen létesítmények által a katonai forgalom mentesittetik s igy annak háború esetén könnyebb lebonyolítása lehetővé tétetik. E létesítmények összes költségei a ni. kir. államvasutak igazgatóságának előirányzata szerint 282,000 frtot igényelnek, mely költségekhez a főváros a különböző vasúti czélokra, és pedig jobbára már a korábbi években kisajátított területek ingyenes átengedése által mintegy 150,000 frt egyenértékkel fog hozzájárulni. Ezen, most már a főváros hozzájárulásakép a marhavásári építkezésekre fordítandó kisajátítási költségek fedezésére azonban csak a következő tételek állanak rendelkezésemre: részben a korábbi években fölvett azon hitelekből, melyek a kártalanítási kérdések elhúzódása miatt ez ideig még teljesen lebonyolíthatók nem voltak:
