Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-500. A magyar királyi igazságügyministernek előterjesztése, az 1889. évi költségelőirányzat némely tételének felemelése iránt

500. szám. * 207 zott tevékenység, melyet az e. f. bíróságok az utolsó három év alatt a szigorúbb felügyelet behatása alatt kifejtettek. A fokozott tevékenységnek kétségtelen jele az, hogy habár az összes elsó'-bíróságokhoz 1887ben299,625-tel több beadvány érkezett, mint az előző évben, a hátralék mégis 52,816-tal csökkent, s hasonlóképen, habár 1888 ban az előlegesen egybeállított adatok szerint 416,884-gyel több beadvány érkezett, mint 1887-ben, a hátralék 11,426-tal csökkent. Volt pedig az első-bíróságok hátraléka 1889. január 1-én ezen előlegesen egybeállított adatok szerint 93,599, a mely szám az 1888. évben hátralékban maradt 105,025 beadványnyal áll szemben. Az, hogy az első-bíróságok fokozott tevékenysége növeli a kir. táblához érkező ügyek számát, bővebb magyarázatra nem szorul. De másfelől, miután a legújabb statistikai adatok szerint az első-birósági ügyek legalább egyrészben apadó félben vannak, az is valószínűnek látszik, hogy a budapesti kir. itélő-tábla ügyforgalma a múlt évben elérte azon tetőpontot, a mely ezután túlhaladtatni alig fog. Mindazáltal a jelenleg alkalmazva levő munkaerő az ez idő szerint, jelesen a f. é. 1-ső napján 31,158-at tevő hátralékok feldolgozására elégtelen és sürgős szaporitást igényel, annyival is inkább, minthogy a birák munkássága már eddigelé is azon határig fokoztatott, melyen tálmenni az ügyek helyes elintézésének koczkáztatása nélkül teljesen lehetetlen. Szükségesnek tartom a hátralékok apasztása szempontjából a kir. tábla munkaerejének szaporítását azon ok miatt is, mert a kir. itélő-táblának decentralisatióját már közelebbről, a jövő évben szándékozom keresztülvinni; a mire való tekintettel a nagymérvű hátralékoknak lehetőleg a normális mértékre való leszállítása eszközlendő, már csak azért is, nehogy a felállítandó másodbiróságok tevékenysége nagyobb mérvű hátralékok átvételével már eleve megbénittassék. Megjegyzem, hogy új rendes birói állások rendszeresítéséhez külön törvény kellene, míg a kisegítő birák száma az 1888: IX. t.-cz. alapján minden további törvény nélkül szaporítható. Ennél fogva, de meg azért is, mert a kir. tábla decentralisatiójának küszöbén a rendes állások szaporítása czélszerűnek nem mutatkozik, a kisegítő birák számát kívánom növelni; de akképen, hogy ama törvényszékekhez, a melyeknek tagjai közül egy vagy több bíró behivatik kisegítő bíró gyanánt, ugyanannyi új törvényszéki birói állás rendszeresittessék és be is töltessék, a mi egyfelől elejét venné annak, hogy a kir. táblának nyújtott segitség az elsőfolyamodású törvényszékek ügymenetének rovására történjék, másfelől pedig lehetővé tenné, hogy kisegítő birákul a legmegfelelőbb erők legyenek behívhatok, tekintet nélkül arra, hogy mely törvényszéknél vannak alkalmazva. Az újonnan alkalmazandó birák számát, figyelemmel arra, hogy a kir. tábla hátralékainak száma, mintfentebb említettem, 1889. évi május 1-én 31,158-ra rúgott, figyelembe véve továbbá azt, hogy igen kívánatos, miszerint ezen hátralékok a tábla decentralisatiójának foganatba vételéig mintegy 12,500—15,000 számmal apasztassanak, végre, hogy egy-egy bíró évenkint átlag 500 ügyet végezhet: 30-ban állapítottam meg, a költségek kiszámításánál pedig abból indultam ki, hogy hat biró a fővárosi" és huszonnégy a vidéki törvényszékektől fog behivatni. Ezen harmincz biró részére szükségeltetik hat hónapra : a) hat fővárosi törvényszéki biró működési pótléka, egyenkint 200 frttal . 1,200 írt; b) 24 vidéki törvényszéki biró működési pótléka, egyenkint 400 frttal . . 9,600 „ c) 24 vidéki törvényszéki biró átköltözködési átalánya, egyenkint 200 frttal 4,800 „ c?) hivatali és irodai költségekre 1,171 „ összesen tehát . . . 16,771 frt.