Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-491. Gróf Szapáry Gyula földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek előterjesztése, az országgyüléshez, a mezőhegyesi czukorgyár létesithetése érdekében szükségessé vált arad-mezőhegyesi élőviz-csatorna ügyében
491. szám. 169 Igen jelentékeny állami érdek szólott tehát a mellett, hogy a csatorna rögtöni létesithetésére minden rendelkezésre álló eszköz haladéktalanul felhasználtassák. Ezen kényszerhelyzetet, vagyis a csatornaépités rögtöni megkezdésének sürgős szükségességét még növelte azon körülmény, miszerint a culturmérnökség csak azon esetben vállalhatta el a gyár vízszükségletének őszre való biztosítását, ha az előmunkálatokat márczius hó folyamában elvégezvén, április havában már teljes erővel a csatorna megásásához hozzáfoghat. Tagadhatatlan ugyan, hogy e kényszerhelyzet nélkül a szükséges költségek országgyűlési megszavazásának kellett volna megelőznie a csatornaépités megkezdését, de ha ez utóbbi a napirendre' csak most került budget-tárgyalásig elhalasztatott volna, akkor a csatorna a szükséges időre el nem készülhet s ezzel a mezőhegyesi czukorgyár fontos ügye el lett volna ejtve. Ennélfogva tehát részemről csakis helyeselhetem hivatalbeli elődöm azon eljárását, melylyel a ministertanács felhatalmazása alapján a csatorna építését minden rendelkezésére állott eszközökkel megkezdette s annak költségeit — mindaddig, mig a törvényhozás az építési költségek mikénti végleges fedezete iránt határozhat — szintén a ministertanács előleges jóváhagyása alapján, egyelőre a kezelése alatt álló közgazdasági alapból előlegeztette. Ily állapotban találtam az ügyet, midőn a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium vezetését átvettem, s az akkor már megkezdett csatornaépités folytatását jóváhagyván, most már egész biztosra vehető, miszerint az arad-mezőhegyesi élőviz-csatorna őszig teljesen elkészül s az addig szintén felépülő czukorgyárban a vállalkozó czég már ez idén feldolgozandja a részére Mezőhegyesen ez évben 1,500 holdon termelt czukorrépát. így tehát már az 1889/90. évi czukorgyártási idénynek négy hónapja alatt csak adó czímén oly összeget fog a mezőhegyesi gyár az állampénztárba szolgáltatni, mely a csatornaépítésnek 330,000 frtra előirányzott költségeit nemcsak egyszerre megtéríti, de még valószínűleg jelentékenyen felül is múlja. A csatornaépités összes költségei ugyanis a culturmérnökség tervei és biztosítása szerint 330,000 írtnál többre semmi esetben sem rúghatnak, de ezen összköltség azon részét, mely véglegesen az állampénztárt terhelendi, még ma sem lehet határozottan megállapítani, miután e költségeküek egy része más tényezőket fog terhelni. Először is szerződésszertíleg kötelezte magát a cznkorgyárat épitő czég, hogy a szerződés tartama alatt, azaz 20 éven át, 6,000 frtot törleszt évenkint a csatorna építési költségeiből, mely törlesztés körülbelől 80,000 frt tőkének fele] meg. Továbbá jogosan várható az, miszerint a folyó tárgyalások a csatorna kedvezményeiben szintén részesülő Arad város közönsége s a Szárazér-szabályozó társulat részéről, már a vizjogtörvóny követelménye szerint is, számbavehető anyagi hozzájárulást fognak eredményezni. így tehát nem az egész 330,000 frt építési költség, hanem annak csak egy jelentékenyhányada fogja az állampénztárt véglegesen terhelni, mely hányad azonban valószínűleg csak a jelen év vége felé lesz biztosan megállapítható. Mindezeknél fogva tehát azon kérelemmel van szerencsém a tisztelt képviselőházhoi fordulni : méltóztassék jelen előterjesztésemet jóváhagyólag tudomásul venni, s az arad-mezőhegyesz élőviz-csatorna létesítése körül a kormány által eddig tett intézkedéseket utólagosan jóváhagyva, engemet arra felhatalmazni, hogy ezen csatornaépités költségeit legfeljebb 330,000 frt erejéig, a közgazdasági alapból előlegeztethessem mindaddig, mig az állampénztárt majdan végleg terhelő költség mikénti fedezése iránt a törvényhozás intézkedend, mely czélból benyujtatott az 1880. évi XX. törvényczikk némely határozatainak módosításáról szóló 321. számú törvényjavaslat. Budapesten, 1889. évi május hó 15-én. Gróf Szapárp Gyula s. k., földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. Tsir. minister. KÉPVH. 1E0MÁNY. 1887—92. XVI. KÖTET. 22
