Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-488. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által benyujtott, a "Tisza völgyének árvédelméről" szóló törvényjavaslat tárgyában
146 488. szám. társulatnál, melyhez később magasabban fekvő ártér is vonatott be, — ennek új kataszteri jövedelme húszszorosának 20%-a együttvéve kitesz, akkor ezen többletet vagy az azután befektetendő alaptökét az állam viseli. Azon társulatoknál azonban, melyeknek árterei az új földadó-kataszterben még mentesítés előtti állapotuk szerint vannak felvéve és melyeknek költségei az adó visszatérítés czéljából az 1881: XLII. t.-cz. értelmében nem is liquidáltattak, az általuk viselhető legnagyobb teher nem a fentebbi mód szerint, hanem — alakultak legyen azok önként, vagy alakíttattak legyen a jelen törvény 7. §-a értelmében — a szabályozás által elért értékemelkedéshez képest külön eljárás szerint állapítandó meg. Azon területek, melyeknél a pénzügyi különállás az új beosztás szerinti szervezések daczára is fenmarad, a pénzügyi különállás tartama alatt a jelen §. rendelkezéseit külön is igénybe vehetik. Minden társulat, mely ezen kedvezményt igénybe venni kivánja, tartozik igazolni: 1. hogy az ártér műszakilag fejlesztetett, esetleg a meglevő ártérfejlesztési munkálat a kormány által elfogadhatónak találtatott; * 2. hogy az igy fejlesztett ártér minden része, beleértve az újonnan bevonandó érdekelteket is, a költségekhez aránylag hozzájárul. E czélra az 1881: XLII. t.-ez. szabályai szerint a pótliquidatiók megejtendők, tekintet nélkül azon rendelkezésre, hogy a már liquidált alaptőkének a liquidálandó új befektetés legalább y 4-ét kitegye. A túlterheltetés ezen megállapítása nem zárja ki azt, hogy rendkívül mostoha anyagi viszonyok fennállása esetén, vagy rendkívüli baleseteknél az illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesittessék. 62. §. A társulat által felvett kölcsön után fizetendő járadék, valamint a társulat által kivetett költségjárulékok az illető birtokon oly terhet képeznek, mely az elsőbbséggel bíró állami és községi adók után minden más, még a telekkönyvileg bekebelezett adósságokat is megelőzve elégítendő ki. Ennélfogva ezen kölcsönnek évi járadékai, valamint a költségjárulékok az illető birtokon fekvő oly dologi terhet képeznek, melyek a kölcsönnel járó összes kötelezettségekkel együtt bármely birtokváltozás esetén az új tulajdonosra áthárulnak. Ha ily birtokváltozás birói árverés utján történik, ezen dologi teher a vevőt az árverés napjától kezdve terheli, s a kölcsönnek, illetve költségjárulékoknak a jogérvényes árverés napjától visszafelé 3 évre számított járadékai, illetve részletei, nemkülönben a kölcsönjáradékoknak a törvényen és kötelezvényen alapuló járulékai, valamint a behajtási költségek az árverési vételárból oly előnyös tételként elégitendők ki, mely a fenti sorrendnek megfelel. Addig, míg a vízrendezési társulatok körébe bevont ártérbirtokok az 1886: XXIX. t.-cz. 9. §-a alapján a betétek szerkesztése alkalmával, vagy ugyanazon törvény 76. §-ának 2. pontja folytán kibocsátandó rendelet alapján a betétek szerkesztése előtt vagy a betétek szerkesztése után telekkönyvileg elkülönittetnek és külön helyrajzi számok alatt bejegyeztetnek, a társulati járadékok, illetve járulékok, mint dologi terhek azon egész telekkönyvi jószágtestet terhelik, a mely telekkönyvijószágtestnek, ha csak egyes részlete is a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe esik. 63. §. A társulat által felvett kölcsön járadékának, valamint a kivetett társulati évi költségjárulékoknak az egyes ártéri birtokra eső részleteiről az illető ártéri birtok tulajdonosai a társulati igazgató által egyénenkint értesitendők. 64. §. A társulati tagok kötelesek évi költségjárulékaikat négy egyenlő részben és pedig minden évnegyed első napján, tehát január, ápril, július és október elsején a közgyűlés által meghatározandó helyeken lefizetni.
