Képviselőházi irományok, 1887. XV. kötet • 414-471. sz.

Irományszámok - 1887-414. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1887. évi állami zárszámadás megvizsgálása és az igazságügyminisernek, "az 1884. évi XX. törvényczikkban engedélyezett 500,000 forintnyi épitkezési alapról" beadott jelentése tárgyában

414. szám. 51 havi biztosítéki tökeálladék ugyanazon évi deczember végével 25,668 írttal szaporodott; következőleg a kamatszükséglet is nagyobb volt. c) »Egyéb különféle kiadások* . 11,092 frt 83 kr. E többletet leginkább okozták: a sluini adóhivatalba történt betörés folytán előállott 5,882 frt 85V» krnyi pénztári hiány; továbbá a m. ált. hitelbank által 3.418,000 márka beszerzéseért fölszámított 2,960 frt 23 krnyi alkuszdíj és jutalék; végre a Rába és mellékfolyóinak szabályozására fölvett kölcsön után 1887. évre fizetett részleteknél fölmerült 1,335 frtnyi bélyegilleték, mely azonban a bélyegjövedéknél bevételben számoltatott el. Egyébként megjegyeztetik, hogy e rovat kiadásai előre nem látható természetüknél fogva pontosan elő nem irányozhatók. E túlkiadással 12,313 frt 93 krral, szemben áll a többi rovatokon elért megtakarítások . . . . . . . 56

7 > 36 > Marad túlkiadás mint fönt 11,746 frt 57 kr. 41. c{ím. Állami ingó vagyon: E czím alatt a következő előirányzat nélküli utalványozások fordultak elö: 1. Visszatérített szölödézsmaváltsági töke és kamata .... 551 frt 71 kr. 2. Kincstári árvaletétek kamata 3,669 > 81 > Együtt ."" 4,221 frt 52 kr Indokolás az 1. tételhez. Ez összeg az állami ingó vagyonnál annak idején illetéktelenül bevételeztetvén, 1887. évben a szölöváltság czímének visszatérittetett. A 2. tételhez. Kamatvisszatéritést képez, mely természeténél fogva előrelátható nem volt. n. fejezet. 1. c{ím. A rendelkezés alá jutott állami tisztviselők illetményeire: megszavaztatott 5,000 frt — kr., utalványoztatott 10,283 > 32 > túlkiadás . 5,283 frt 32 kr. Az előirányzat szerkesztése idejében előrelátható szükséglet mértékéhez képest megállapított összeg tűlhaládását azon körülmény idézte elö, hogy egyik-másik rendelkezés alá jutott s szolgálattételre beosztott tisztviselőt, a szolgálat érdekének veszélyeztetése nélkül, nem lehetett azonnal a kedvezményi év leteltével szabályszerű elbánás alá vonni; továbbá, hogy az előirányzat szerkesztése után oly változások következtek be, melyek előreláthatok nem voltak. Egyébiránt e czím szükségletét természeténél fogva előre pontosan megállapítani alig lehet, a mennyiben azt rendszerint az előirányzat szerkesztése után felmerült változásokból keletkező viszonyok szabják meg. 7*