Képviselőházi irományok, 1887. XV. kötet • 414-471. sz.
Irományszámok - 1887-414. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1887. évi állami zárszámadás megvizsgálása és az igazságügyminisernek, "az 1884. évi XX. törvényczikkban engedélyezett 500,000 forintnyi épitkezési alapról" beadott jelentése tárgyában
414. szám, Vasút Előirányzott beruházások Tényleges beruházások A tényleges az előirányzottnál több kevesebb M. Északkeleti Pécs-barcsi . Arad-temesvári , . . . . .' -, * Kassa-oderbergi M. nyugoti '• •*)'•• M.-gácsországi • v Összesen . »Az északkeleti vasútnál mutatkozó többlet az előre nem látott és elodázhatatlan hadászati építkezések által, a pécs-barcsi vasútnál mutatkozó többlet a pécsi állomási épület verandájának meghosszabbítása, az arad-temesvári vasútnál számjelzett többlet Merczifalva állomásnak szükségessé vált kibővítése által, a kassa-oderbergi vasútnál mutatkozó többlet pedig az álial áll elő, hogy a vasútnál — tekintettel az előirányzat felállításakor tárgyalás alatt állott és kilátásban volt hitelműveletekre — beruházások czímén semmi sem vétetett fel a költségvetésben.« ^Megjegyzem egyébként, hogy az északkeleti és kassaoderbergi vasutak emiitett előlegei a folyó évi XVI. t.-cz. alapját képezett törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a törvényhozásnak bejelentett összegben benfoglaltatnak, s hogy ezen előlegek a most idézett törvényczikk határozmányai alapján engedélyezett üj kölcsönből az államkincstárnak a többi beruházási előlegekkel együtt kamatostul és pedig a m. északkeleti vasútnál 2.769,150 frt 42 krral, a kassa-oderbergi vasútnál pedig 1.615,960 frt 63 krral megtérittettek.« »A m. nyugoti és első magyar-gácsországi vasutaknál a beruházási hitelek azért nem vétettek igénybe, mivel a magyarnyugoti vasút beruházásait az 1874. évi kölcsön-maradványából, az első magyar-gácsországi vasút pedig az 1887. évi XXXIII. törvényczikk alapján engedélyezett kölcsönből fedezte.« 2. »Az 1887. évi költségvetésben az arany-biztositás után járó árkeletveszteségek 168,048 frttal, az ezüst-biztositási összegekben benfoglalt és az északkeleti vasút 13 milliós kölcsönére vonatkozó aranyagio pedig 167,460 frttal volt felvéve. Ezzel szemben tett az arany-biztositás után járó agio tényleg 175,020 frt 297* krt, az északkeleti vasútnak pedig emiitett aranyagio czímén tényleg kereken 168,100 frt előlegeztetett. E szerint tehát a túllépés e czímeken 6,972 frt 29 V* krt, illetve 640 frtot, öszszesen 7,612 frt 29 1 /* krt tesz.« 3. »A pécs«-barcsi vasútnak az előző évekre kiutalványozott 55,316 frtnyi előleg, mely a fentebb számjelzett összes túllépésben már figyelembe vett és az 1887. évi utalványozás javára eső 27,300 frt levonása után 27,996 frttal szerepel, csak látszólagos, mivel az összeg egyúttal a vasút 6%-os tartozásának törlesztésére átszámittatott, ugy, hogy e 27,996 forint a megtérítésben fedezetet talál.« 4. »Az előző pontokban felsorolt és indokolt 395,734 frt 29 Vs krnyi túllépésen felül még fenmaradó 220,476^ frt 66 krnyi túllépés — eltekintve az állami költségvetésben kilátásba vett fölöslegek és az évközi előlegek utalványozásánál alapul vett fölöslegek között mutatkozó eltérésektől — abban találja magyarázatát, hogy némely vasútnak a megvizsgált zárszámadás alapján 1885., illetve 1886. évre pótelőlegek voltak utalványozandók, 239,914 500 500 55,538 120,800 598,703 1,297 6,971 170,407 358,789 797 6,471 170,407 55,538 120,800 417,252 777,378 536,464 176 338 360,120
