Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 85 VII. FEJEZET, Mezőrendőri kihágások és büntetések. Ezen fejezet magában foglalja azon tilalmakat és büntetéseiket, a melyek a mezőgazdaság és a földbirtok érdekében törvény által megállapitandók. A javaslat a mezőrendőri árihágások tekintetében kétféle szempontból indul ki; ugyanis kihágásokká minősit bizoíiyos cselekvényeket s mulasztásokat, a melyek az átalános büntetőtörvény vagy kihágásokról szóló törvény szerint büntetendő cselekvényt vagy mulasztást tulaj donképen nem képeznek. Ide tartoznak a 77., 78., 79. §-ökban emiitett cselekvények és mulasztások. De másrészt szól oly mulasztásokról és cselekményekről is, a melyek tulaj donkép már a büntetőtörvény s a kihágásokról szóló törvény szerint büntetendők s igy tulajdonkép külön intézkedést nem követelnének. Ezen intézkedéseknek fölvétele mindazonáltal két indokból vált szükségessé; még pedig •először azért, mert a büntetőtörvény az illető cselekményt vagy mulasztást aránylag túlmagas büntetéssel sújtja s ez által a följelentőben, illetőleg a károsultban a szánakozás érzelmét kelti föl, mert sajnálja, hogy ily tények miatt a magáról megfeledkezett oly súlyos megtorlással bűnhődjék; és másrészt a büntetőtörvény a dolog természete szerint megkívánt forma szerű eljárást, sok kellemetlenséggel kapcsolatos tárgyalást tesz szükségessé, a mi ismét arra tereli a megkárosultat, hogy inkább hallgatással tűrje a szenvedett sérelmet, semhogy saját maga számára isabirói eljárásnak reá nézve kellemetlen részeit igénybe vegye. A javaslat ez okból aránylag kisebb büntetéseket s közigazgatási eljárást rendel oly tényekért és mulasztásokért, a melyek eddigi törvényeink szerint nagyobb büntetés és birósági, illetőleg törvényszéki eljárás alá estek. . , Idetartoznak különösen alopás eseteinek számos fajai. A javaslat szerint: »a ki gazdasági terményeket vagy gyümölcsöt kertből, szőlőből, faiskolából és bármiféle földről lop,;a'mennyiben a lopott dolog értéke30frtot meg nem halad* [75. §. a)], továbbá: >a ki másnak a földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi vagy levágja, a mennyiben az •okozott kár 30 frtot meg nem halad [75. §. b)], 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Büntetőtörvényünk 333. és 334. §-ai szerint az efféle lopás vétséget képez és a 339. §. értelmében -egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, sőt a 336. §-ban felsorolt esetekben bűntetté is minősülhet s ekkor a 340. §. értelmében öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Hogy mezőgazdaságunk érdekében sokkal czélszerűbb ezen nagyon is gyakran előforduló mezei lopások eseteit a büntetőtörvény szigora alól kivennni, illetőleg kisebb büntetés alá fogni s 'a büntető eljárás helyett aközigazgatási eljárás alá helyezni, ezt az előbb emiitettek után igazolni nem szükséges. Az erdészeti törvény 74. §-ának megfelelően a mezőgazdaságban elkövetett lopásokat is bűntetté kellett minősíteni, ha erre vonatkozólag valamelyike azon körülményeknek forog fenn melyeknél fogva alopás, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, a büntetőtörvények szerint bűntettnek állapittatik meg. A mezőrendőri kihágások elkövetésénél súlyosbitó k örülményékül jelöltetik ki az, ha a kihágás vasárnapon vagy ünnepen, naplemente után, bekerített helyen vagy határozott figyelmeztetés ellenére kövéttetik el (80. §.); mindezen körülmények a dolog természeténél és a gazdaság viszonyainál fogva a cselekmény nagyobb beszámithatóságát indokolják, mert a felsorolt esetekben tényleg a gazdaság kisebb őrizet alatt áll s a gazdasági személyzet kevésbbé tételezi föl, hogy az említett körülmények közt valaki a gazdaságba jut s ott alkalmatlan lesz. A mezőrendőri kihágásokból befolyó pénzbüntetés féle részben az országos közgáz d a ságialap javára szolgál. A közgazdasági alap javára tényleg a mezőrendőri kihágásokból befolyó pénzek eddig is befolytak s igy a javaslat ezen intézkedése (82. §.) csak az