Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
70 390. szám. C) A b e r n i é s k u h 1 á n d i j e 11 e g s z á m á r a: ,Pozsony vármegye többi részei, Nyitra vármegye többi részei, Bars vármegye éjszaknyugoti és középső részei, Trencsén vármegye, Nógrád vármegye, Szepes vármegye déli része, Sárosvármegye, Abauj-Torna vármegye, Zemplén és Ung vármegye középső része. D) A pinzgaui fajtára: Bars vármegye éjszaknyugoti része, Arad vármegye keleti része, Bihar vármegye hegyvidéke, Kolozs vármegye hegyvidéke (Gyalu), Krassó-Szörény vármegye, Hunyad, Szeben, Fogaras, Brassó és Háromszék vármegyéknek a romániai határon levő részei. E) A borzderesek számára megállapittatott: Mosón vármegye keleti és éjszaki része, Árva vármegye, Turócz vármegye, Zólyom vármegye, Trencsén vármegyének legéjszakibb része (Csácza környéke), Liptó vármegye, Szepes vármegye éjszaki, nyugoti és keleti része, Sáros vármegye éjszaki része, Zemplén vármegye éjszaki része, Ung vármegye éjszaki része, Bereg vármegye éjszaki részei, Máramaros vármegye éjszaki és keleti részei. F) A mariahofi (azaz karintiai) tájfajtára: Zala vármegye délnyugoti része, Bars vármegye déli része, Besztercze város és ennek környéke. A nagyobb városok és környékük a szakértekezlet tekintélyes többségének véleményealapján a tenyészkerületekből kihagyattak. A szakértekezlet által az egyletek és törvényhatóságok kifejezett kivánataik tekintetbevételével kijelölt irányban, a tenyésztés előmozdítására vonatkozó működés a szükséges apaállatok hiánya miatt eleintén igen szűk korlátok közt indult meg. A hazai fehér fajtánál e bajon ugy lett segitve, hogy a kormány a magántenyésztőknek az általuk fölnevelt bikákért a rendesnél jobb árakat özetett; a gazdákat apaállatok tenyésztésére és fölnevelésére serkentette; továbbá az állam a kitűzött czél előmozditása érdekében bikatenyésztő intézeteket rendezett be. A tenyészbikák fölnevelteíése először Rettegen, Szolnok-Doboka vármegyében kezdetett meg. Eleintén a főispánok és az általuk erre megbízottak vásárolták a telep fölnevelendő állományát és ez évente körülbelül 50 darabra ment. Később a rettegi egész állomány Tordára helyeztetett át és e czélra az elhagyott bányatelep rendeztetett be. Eleintén a tordai telep számára a gazdasági tanintézetek szaktanárai vásárolták az állatokat; miután azonban ezen foglalatosság a tanárokat rendes hivatásuktól egy időre legalább elvonta és mert az állami állatorvosok száma szaporodott, azon czélból is, hogy az utóbbiak a tenyésztőkkel és a mezőgazdákkal minél sűrűbben érintkezzenek, ezekre bízatott a bikák bevásárlása. Az alvidék szükségletének kielégítése czéljából újabban a csákovári földrnives-iskola gazdaságában is állítottam fel bikanevelő telepet, mely Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyéket van hivatva tenyész-apaállatokkal ellátni. A nyugati fajtákra nézve az apaállatok szaporítása nem volt ugy eszközölhető, mint az imént emiitett, azaz a hazai fajtánál, ezekből a szükséglet csak két utón volt fedezhető; és pedig , vagy a fajták otthonából importálni kellett eredeti apaállatokat, mint azt Baden,, "Württemberg stb teszi:
