Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 43 71. §• A fölesküdött mezőrendőrök nevei a községi elöljáróság és a 95. §-ban emiitett elsőfokú hatóság által nyilvántartandók. 72. §. A mezőrendőröknek, a saját hatáskörükbe tartozó ügyekben, saját érzéki észleletük alapján, hit alatt, illetőleg letett esküjökre való hivatkozással tett vallomása, a mennyiben a biró által aggályosnak nem találtatik, ellenbizonyiték hiányában, teljes bizonyító erővel bir. 73. §. ' A mezőrendőrök szolgálatban létük idején szembeötlő jelvényt kötelesek viselni. A jelvény megállapítása iránt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister intézkedik. 74. §. Ha valamely mezőrendőr a szolgálatból kilép, igazolványát és jelvényét gazdájának visszaszolgáltatni tartozik. A gazda köteles a mezőrendőr kilépéséről az igazolvány és jelvény visszaszolgáltatásával a községi elöljáróságot 15 nap alatt tudósítani. A községi elöljáróság azonnal bejelenti ezt a 95. §-ban emiitett elsőfokú hatóságnál. VII. FEJEZET. Mezörendöri kihágások és büntetések. 75. §. Kihágást követ el és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki gazdasági terményeket vagy gyümölcsöt kertből, szőlőből, faiskolából vagy bármiféle földről lop, a mennyiben a lopott dolog értéke 30 frtot meg nem halad; „ b) a ki másnak a földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi vagy levágja, a mennyiben az okozott kár 30 frtot meg nem halad. Ezen esetek bűntettet képeznek, habár a lopott dolog értéke 30 forintot meg nem halad, ha erre vonatkozólag valamelyike azon körülményeknek forog fenn, melyeknél fogva a lopás tekintet nélkül a lopott dolog értékére a büntető törvények szerint bűntettnek állapittatik meg. c) A ki határjeleket jogosulatlanul megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz, a mennyiben cselekménye a büntetőtörvény 407. §-a alá nem esik; d) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket, avagy katasteri és mérnöki jelvényeket jogosulatlanul rongál, megsemmisít, elvisz, vagy más helyre áttesz, a mennyiben az általa okozott kár 30 frtot meg nem halad; e) a ki zálogolást jogosulatlanul ejt meg, a mennyiben cselekménye a büntetőtörvény 165. és 368. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; f) a ki mezei dűlő utakat jogosulatlanul helyeikből kiszorít, vagy más irányba terel, avagy a ki azokat elszántja; g) a ki fákat és csemetéket jogosulatlanul rongál, levág és kitördel, a mennyiben az általa okozott kár 30 forintnál nem nagyobb. Visszaesés esetén, ha az utolsó büntetés kiállásától két év még nem múlt el, egy hónapig terjedhető elzárás állapitható meg. Az eljárás az a) és b) pont eseteiben csak a sértett fél indítványára indítandó meg. 6*