Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

412. szám. 287 Azon jogositottnak kötelesrészébe, a ki annak a hagyatéki vagyon és az elajándékozott vagyon együttes értéke alapján való kiszabását kívánja, a 67. §. utolsó bekezdésében foglalt korlátozással mindazon ajándékozások és adományok is betudandók, a melyeket a kötelesrészre jogosított az örökhagyótól kapott, habár azok törvényes örökösödés esetében betudás tárgyát nem is képezték volna. 69. §. A kötelesrész első sorban (101. §.) a hagyatékból elégítendő ki, még pedig akkor is, ha a 67. §. alapján a kötelesrész a hagyatéki vagyon és az elajándékozott vagyon együttes értéke után szabatik ki. Ha a hagyaték a kötelesrészre jogosítottak kielégítésére elégtelen és betudási érték a jogosultak egyikét sem terheli: a kötelesrészek aránylagos levonás alá esnek: ha pedig a jogosultakat vagy ezek valamelyikét betudási érték terheli: a teljes kielégítésre elégtelen hagyatéki értékben a jogosultak az 52—54. §§. alkalmazásával azon arányban részesülnek, a mely arányban részesülnének, ha az közöttük törvényes örökösödés tárgyát képezné. 70. §. A kötelesrészre jogosított, hacsak az örökhagyó másként nem rendelkezett, nem természetben, hanem a vagyon értéke szerint megállapítandó pénzösszegben követelheti kötelesrészét (99. §.). Ha az örökös, vagy az örököstársak mindnyájan kívánják: a kötelesrészre jogosította kötelesrésznek megfelelő hányadban mint örököstárs természetben elégíthető ki. A kötelesrész iránt indított perbeli első érdemleges nyilatkozat megtétele után e jog többé nem érvényesíthető. A kötelesrész megállapításánál az értékből leszámitandók a hagyatéki terhek. Ilyeneknek tekintendők az örökhagyó adósságain felül az örökhagyónak állásához mért eltemettetése, a haláleset felvétele és a hagyaték leltározása által felmerült költségek feltétlenül, a hagyaték rendezése és kezelése körül felmerült s a 416*. §-ban felsorolt egyéb költségek és díjak pedig csak akkor és annyiban, ha és a mennyiben azokat a kötelesrész megállapítása és biztosítása tette szükségesekké. A kötelesrész kielégítésére, illetőleg kiegészítésére fizetendő összeg után a jogositottnak az örökhagyó halálától 5% kamat jár. 71. §. Ha az örökhagyó a jogosítottat a kötelesrésznél kisebb hányadban nevezte örökösnek, vagy részére hagyományt rendelt : ezen örökrész vagy hagyomány, valamint a kötelesrésznél kisebb törvényes örökrész a kötelesrészbe betudatik, még pedig akkor is, ha a jogosított az örökrészt vagy a hagyományt visszautasítja. A jogosított kötelesrésze kiegészítését is pénzösszegben követelheti. A kötelesrészbe betudandó azon érték is, a mit a kötelesrészre jogosított helyettesítés folytán (208., 234., 286. §§.) vagy növedékjognál fogva (380., 398. §§.), avagy egyébként az örökhagyónak halálesetre szóló rendelkezése folytán kap. Ha a jogosított által visszautasított örökrész vagy hagyomány meghaladja a kötelesrészt, — a mennyiben a 73. §. esete fenn nem forog — a kötelesrészre jogosított kötelesrészt nem követelhet. 72. §. A kötelesrészre jogosítottat a kötelesrész korlátozó intézkedésektől, nevezetesen feltétel, időmeghatározás, utóörökösödés, utóhagyomány vagy haszonélvezet által való korlátolástól és hagyomány vagy meghagyás által való terheltetéstől mentesen illeti. Az ilynemű koiiátolások és terhelések, a mennyiben a kötelesrészt meg nem haladó örökösödési hányadra vagy hagyományra vonatkoznak, rendszerint nemlétezőknek tekintendők (91., 92., 93. §§.).