Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-410. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a Kormányelnök ur által beterjesztett, "a Suez-csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

410. szám. 223 Az osztrák-magyar monarchia is hozzájárulván ezen szerződéshez, a Kormányelnök által beterjesztett törvényjavaslat ezen egyezménynek beczikkelyezését czélozza. Ez röviden összefoglalva az egyezmény létrejöttének története. Ausztria-Magyarország nem tartozik ugyanaz ez ügyben főképen érdekelt hatalmak sorába, minthogy a suezi forgalomnak az utolsó kimutatások szerint monarchiánk csak 4-2 százalékát szolgáltatja, mindazonáltal az egyezmény tisztán ezen érdekeink szempontjából sem kicsinylendő eredmény. A jelen szerződés azonban ezen gyakorlati és közvetlen hasznától eltekintve, különösen mint a nemzetközi jognak egy újabb, szabadelvű irányban történt megállapodása bir jelentőséggel. Örvendetes ténynek mondható mindenesetre, mikor oly messzeható érdekellentétek, milyenek a Suez-csatornát illetőleg némely nagyhatalmak között kétségkívül fennállanak, közös egyetértéssel és a korlátlan forgalmi szabadság alapján rendeztetnek. Mint minden parlament, igy bizonyára Magyarország képviselőháza is örömmel fogja üdvözölni a nemzetközi jognak ezen haladását, azon kívánságot fűzvén hozzá, hogy minél gyakrabban legyen módjában hasonló nemzetközi megállapodásokat törvénykönyvünkbe beczikkelyezni. A közlekedésügyi bizottság tisztelettel ajánlja a háznak: méltóztassék a Kormányelnök által beterjesztett 287. sz. törvényjavaslatot elfogadni és ezzel a Suez-csatornára vonatkozó, 1888. október 29-én Konstantinápolyban kötött nemzetközi egyezményt törvényeinkbe beczikkelyezni. A részletekre nézve a bizottság a nemzetközi egyezmény magyar szövegében a következő irályi módosításokat ajánlja: az első czikk első bekezdésében ezen szavak: »mindig szabad és nyitva lesz<, a bekezdés végére teendők; a mondat igy hangzanék: »A suezi tengeri csatorna, háború idején ép ugy, mint béke idején, minden kereskedelmi vagy tengeri hajónak lobogó-különbség nélkül, mindig szabad és nyitva lesz«. A negyedik czikk 7. sorában ezen szó: ^cselekmény* és az után következő >semmiféle*, kihagyandók. , A hatodik czikkben ezen szavak helyett: >a martalékok*, teendő: >a zsákmányul ejtett hajók*, a czikk második sorában előforduló »szabálynak< helyett: >elbánásnak< teendő. A hetedik czikk második kikezdésében ezen szó: »torok* helyett teendő: >torkolati«, Budapesten, 1889. évi márczius hó 18-án. Báró Mcolics Fedor s. k., Dr. Neményi Ambrus s. k, a közlekedésügyi bisottsdg elnöke. a közlekedésügyi Mzottság előadója,