Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-391. Törvényjavaslat, az 1885:III. törvényczikk módositásáról
152 391. szám. Melléket a-391. számú irományhoz. Indokolás, „az 1885:111. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1885 : III. törvényczikk 1. §-a arra kötelezi az igazságügymínistert, hogy a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapítása végett a javaslatot lehetőleg a kir. ítélőtáblák szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűié g legkésőbben azonban négy év alatt terjeszsze a törvényhozás elé. A törvényben kijelölt négy év folyó évi márczius havában letelvén, kötelességem előadni az okokat, melyek miatt ez idő alatt a törvényhozás ezen rendelkezésének eleget nem tehettem és kérnem kell az országgyűlést, hogy az alább felsorolt okok figyelembevételével a jelen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Teljesen át vagyok hatva annak tudatától, hogy ugy az első folyamodású bíróságok végleges, — mint a kir. táblák új szervezése oly üdvös igazságügyi reformok, melyeket minél előbb megvalósítani elutasithatlan kötelesség. De egyúttal tudatával birok annak is, hogy ez igazságügyi reformok csak akkor fognak az azokhoz kötött várakozásoknak megfelelni, ha azon feltételeknek is teljesen megfelelnek, melyektől e reformok sikere függ. Midőn hivatalbeli elődöm az 1885:111. törvényczikkbe foglalt javaslatát előterjesztette, azért kért öt évi — és azért nyert a törvényhozástól négy évi időtartamot, mert a bírósági szervezeti munkálatokkal összefüggő, bizonyos előzetes kérdések megoldása elkerülhetlennek tartatott. Általánosan tudva van, hogy a kir. ítélőtáblák miként szervezésére lényeges befolyást gyakorol a bűnvádi és polgári perrendtartás perorvoslati rendszere. Habár hivatalbeli elődöm alig hihette, hogy a kitűzött négy év alatt a birói szervezeti javaslatok előterjesztését megelőzőleg, a törvényhozás ugy a bűnvádi, mint a polgári perjog reformját megvalósíthatja, de határozottan abból a feltevésből indult ki, hogy addig a bírósági szervezetre vonatkozó javaslatok elő nem terjeszthetők, mig legalább is a perjogi reformok egyikéről —• a bűnvádiról — concret javaslat nem terjesztetik az országgyűlés elé. Hivatalbeli elődöm teljes joggal tételezhette föl, hogy az 1885: III. törvényczikk hatálybalépte után rövid idő mülva a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot előterjesztheti, mert az erről, az ö megbízásából készült törvénytervezet már 1882-ben közzététetett. Hivatalbeli elődöm azonban e tervezetet magáévá nem tévén, a törvényhozásnak elő nem
