Képviselőházi irományok, 1887. XIII. kötet • 358-373. sz.

Irományszámok - 1887-372. Törvényjavaslat, a Tisza völgyének árvédelméről

372. szám. 373 A Tisza árja ugyanis daczára annak, hogy az 1887/88-iki rendkívüli bócsapadék hirtelen olvadása folytán az előző évek legnagyobb árvizszinénél is általában jelentékenyen magasabbra emelkedett és a Bodrog, valamint a Szamos árjával, sőt némi részben a Kőrösök árvizeivel is összetalálkozott, lefolyásába sehol sem pusztitott el oly töltéseket, melyek a szabályozási rendszernek megfelelő módon és méretekben voltak kiépitve és kellő gonddal védelmezve, hanem igenis betört a rakamaz-tiszadobi partvonalon, a hol vagy épen semmi, vagy csak egyes községek által rendszertelenül emelt, gyönge méretű és rosszul védett töltések voltak; kitört továbbá a közép-tiszai ármentesitő társulat védvonalába eső szigorú parton, hol a társulat töltésvonalát, habár annak tervezete már hatóságilag jóváhagyva és kivitele elrendelve volt, kiépíteni elmulasztotta. Utalok továbbá a sarudi árkiömlésre, a hol a Tisza árvize csak gyönge méretű magángátakat talált útjában, s ezek háta mögött a heves-szolnok-jászvidéki Tisza és belvizszabályozó társulatnak részben régi, részben pedig csak a veszély perczében hevenyészett keresztgátjait, a miken rövid órák lefolyása alatt keresztültört. Megemlítem még a Csongrád város alatti vajháti töltés átszakadását is, mely a legnagyobb erőfeszítéssel sem volt megvédhető', miután ezen töltésvonalat az érdekeltség évek óta tartó figyelmeztetések és felhívások daczára sem épitette ki kellő méretekkel. A mi pedig a Temes-Béga-völgyet illeti, e völgyben az O-Béga, továbbá a Béga-csatorua árvize az 1888. évben is kiöntött, sőt a Terézia-csatornánál is fordultak elő kisebb mérvű áradások. Köztudomású dolog azonbau, hogy a Béga-csatorna, melynek feneke nem egy helyt a környező ártér színénél is magasabban fekszik, — árvédelemre berendezve egyáltalán nincs, aTemesBéga völgyén előforduló bajok tehát szintén nem a szabályozásnak, hanem csakis a szabályozás befejezetlenségének tulaj donithatók. A Tisza mellékfolyói közül a Szamosnak árvize évről-évre kiont; 1888-ban 128,894 kat. holdat árasztott el, —- azonban ezen áradások sem a szabályozásnak, hanem a szabályozás teljes hiányának következményei. Más szempont alá esik a Kőrös völgye. A Körös folyók szabályozása sincs ugyan még befejezve, de az 1888. évben a Kettős-Kőrös balparti töltésén kitört árviz nem annyira ezen körülménynek, mint inkább az arad-békésmegyei ármentesitő és belvizszabályozó társulatba tartozó alsó-fehér-kőrösi öblözet gondatlanságának következménye, miután ennek közegei a Kettős-Kőrös balpartján fekvő szilárd töltésvonalat az árviz rendkívüli emelkedése daczára majdnem teljesen őrizetlenül hagyták. A vizsgálatok jelzett eredményeiből, továbbá a szakértők egyhangú véleményéből, de a rendelkezésemre állott műszaki adatokból is és az árviz alkalmával szerzett tapasztalatokból, tehát azon következtetést kellett levonnom, hogy a mederrendezéssel kiegészített töltésezés rendszere elvileg nem kifogásolható és hogy valamely más szabályozási rendszerre való áttérés nemcsak azért nem indokolt, mert a fennálló rendszer végrehajtása érdekében már milliók költettek el, hanem főleg azért nem, mett minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi rendszer kellően fejlesztve és kiegészítve a Tisza völgyének ármentesitését a lehető legsikeresebben és viszonylag a legkevesebb költséggel is lehetővé fogja tenni. Másrészt azonban meggyőződtem arról is, hogy a jelenlegi rendszer kiegészítéséhez jelentékeny pótlások és kiigazítások szükségesek és általában nagymérvű munkát kellend még végrehajtani, hogy a Tisza-szabályozás műve befejezettnek és az eddig követett rendszer teljesen legyen tekinthető. Mindezen huzamosb időt és jelentékeny pénzáldozatokat igénylő munkálatoknak sikeres végrehajtásáért, illetve a Tisza völgyének lehető biztonságot nyújtó módon leendő ármentesitéseért azonban felelősséget csak akkor vállalhatok, ha részemre ezen felelősséggel felérő befolyás és rendelkezési jog az önkormányzati joggal felruházott tiszavölgyi társulatokkai szemben biz-