Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 415 összehasonlító jog eléggé tanúsítják, miuő eltérő értelmezésben részesült a tettenkapás fogalma (delictum flagrans). A római jog elmélete szerint szoros értelemben magyarázandó a delictum manifestum. E fogalom alatt nem értettek mást, mint ha a büntetendő cselekmény, elkövetése közben fedeztetett fel. Ubi inventi fuerint in ipsa rapina et adhoc flagranti crimine comprehensi, mondja a római jogforrás (L. I. C. de raptu virginum.). A delictum manifestum egyébiránt perjogi szempontból nagy jelentőséggel nem bírt a római jogban. Másként volt ez a canoni jogban. Itt a tettenkapás az ex officio eljárásnak képezte okát (Manifesta accusatione non indigent.) A germán jog, különösen a jogkönyvek, a Bambergensis is és a Carolina a canonjog felfogásához csatlakoztak és kétségen kivül a jogkönyvek fogalmi meghatározásaiban (Sachsenspiegel II. könyv, 35. czikk) fel lehet lelni a későbbi franczia jognak széleskörű fogalmi meghatározását. Már a régi franczia jogban nagy perjogi jelentőséget nyert a tettenkapás (méffait notoire et apert) és nemcsak arra adott jogot, hogy a tetten kapottat azonnal letartóztathatják, hanem az illetőségre és a procuratorok hatáskörére nézve is befolyással volt. A »code d'instruction criminelle* annyiban szintén a régi franczia jog nyomán haladt, hogy nemcsak minden magánszemélyt ruházott fel tettenkapás esetében letartóztatási joggal (106. §.), hanem részben a vizsgálóbíró eljárását függetlenítette az ügyész beavatkozásától (Code 59., 61. §§.), részben megengedte az ügyésznek a legfontosabb elővizsgálati cselekmények teljesítését (Code 32—40. §§.). Mily perjogi fontossága van a franczia jogban a tettenkapásnak, eléggé bizonyítja az 1863. május 20-iki törvény, mely a mint alább a XVI. fejezet indokolásában bővebben kifejtve lesz, egészen külön eljárást honosított meg. A >code d'instruction criminelle* fogalmi meghatározása (41. §.) nem követte a régi franczia jogászok álláspontját, kik a delictum flagranst, mint >présent méffai<-t fogták fel. Maga a fogalom meghatározása rendkívül tágkörü és nem szabatos (Le délit, qui se coramet actuellement, ou qui vient de se commetre est un flagrant délit . . .). / Amaz esetek, melyek ezen kivül még tetten kapásnak tekintendők, szintén oly széles mérvet öltenek, hogy a tett után rövid idő múlva bizonyos személylyel kapcsolatba hozható ténybeli jelenségek a »délit flagrant* megállapításának alapját képezhetik. (. . . . »Sera aussi reputé flagrant délit le cas, ou le prevenu est trouvé saisi d'effets, armes, instruments, ou papiers faisant présumer, qu'il est auteur ou complice, pourvu que ce sóit dans un temps voisin du délit*). A franczia gyakorlat még tágabb értelmet tulajdonított a Code rendelkezéseinek, ugy, hogy a >clameur publique* fogalmi körébe még az általános hirt is belemagyarázta. Bármennyire ingadozónak és a szabatosság szempontjából kifogásolhatónak tartották is a franczia >dé!it flagrant* fogalmi meghatározását: mégis lényegében az újabb törvények is csak ezen a nyomon haladnak. Legfeljebb tüzetesebb szövegezéssel elejét kívánják venni ama túlzó értelmezésnek, melyben ezt a franczia gyakorlat részesítette. Az 1845 iki badeni törvény 46. §-ának rendelkezését * tartották a későbbi német particularis törvények leginkább utánzandónak. Ezt követte az 1850-iki osztrák perrendtartás is, melytől lényegileg az 1873-iki perrendtartás** sem tér el. * »Wenn 1. der Angeschuldigte auf frischer That betreten, oder unmittelbar nach. der That als des Verbrechens verdachtig durch. öffentliche Naoheile oder öffentlichen Nachruf bezeichnet wird, oder 2. wenn derselbe alsbald nach der That mit Waffen, gestohlenen Sachen oder anderen auf seine Theilnahme am Verbrechen hinweisenden Gegenstande betreten wird. ** 175. §. .... Wenn er auf Macher That 'betreten, oder unmittelbar nach der That als des Verbrechens oder Vergehens verdachtig durch amtliche Nacheile oder öffentlichen Nachruf bezeichnet, oder mit Waffen, oder mit nderen Gegenstánden, die von dem Verbrechen oder Yergehen herriihren oder sonet auf seine Theilnahme an demselbe n hinweisen, betreten wird.
