Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
388 357. s zám. is kell lenni. Erélyes felügyelet, kellő utasítások és ellenőrzés oly irányban fogják a rendőrség gyakorlatát vezetni, hogy a >jelentékeny veszély* fogalmi köre alatt,£sak amaz esetet fogják érteni, midőn a házkutatás sikerét a vizsgálóbíró megjelenésének kiészközlésével járó időveszteség teljesen meghiúsítaná. 4. Az ép most említett esetek még kiváló fontosságot nyernek az által is, hogy a javaslat szerint ezek teljesen azonosak amaz esetekkel, melyekben az éjjeli házkutatás meg van engedve. A 206. §. ama rendelkezése, mely kimondja, mikor lehet éjjel házkutatást tartani, egyúttal világosan kifejezi a rendszerint követendő szabályt is, azaz: hogy a házkutatásnak közönségesen nappal kell történnie. Ha a házkutatás mindig a polgárok otthonának megzavarásával jár: kétszeres csorbát szenved a polgárok nyugalma és békéje az éjjeli házkutatással. Ezért az újabb perrendtartások ez utóbbit csak kivételesen és lehetőleg szorosan körülírt feltételek mellett engedik meg. ,„••-'. - •• .•^' ; : , ;:" A franczia >code d'instruction criminelle* nem intézkedett erről. Élénk controversia tárgyát képezte is a franczia jogirodalomban és kezdetben a gyakorlatban is, vájjon lehet-e éjjel házkutatást tartani? A VIII. év frimaire 22-iki alkotmány 76. czikke minden franczia területen lakónak házát (lakát) sérthetetlen menedékhelyül jelenti ki. Senkinek sincs joga — mondja az alkotmánytörvény — éjjel valakinek lakába lépni, kivéve tűzvész, árviz eseteit, vagy ha a házbeli kívánja. Nappal azonban határozottan megjelölt tárgy felkutatása czéljából, illetékes közhatóság parancsa vagy törvény alapján van házkutatásnak helye. . % . A franczia gyakorlat megállapodott most már abban, hogy ez alkotmánytörvény rendelkezésével szemben a >code d'instruction criminelle* 36. czikkének >haladéktalan* (de suite) kifejezését nem szabad ugy értelmezni, mintha > délit flagrant* esetében éjjel is szabad lenne a házkutatást megkezdeni. A controversia azonban ma sem szűnt meg ama kérdésre nézve: mely időszak képezze kezdő és végpontját az éjjeli időtartamnak. A semmitőszék judicaturája nem ragaszkodik a Code pénal 381. §ában meghatározott fogalommeghatározáshoz, mely nappal alatt a nap kelte és nyugta közötti időszakot érti, hanem inkább a helyi szokások széfint itéli meg a kérdést. De ha a franczia gyakorlat szerint nincs is helye az éjjeli házkutatás megkezdésének, a nappal megkezdett házkutatás éjjel folytatható, továbbá külön törvények megengedik, hogy a közönségnek nyitva álló helyeken és a hol tiltott szerencsejáték űzetik, addfg, míg e helyek nyitva vannak, a rendőrség házkutatást tarthat. Az új javaslatok az eddigi gyakorlaton, lényegében nem változtatnak, mindazáltal a terhelt kézrekeritése czéljából a szorosabb értelemben vett tettenkapás esetében meg van engedve az éjjeli házkutatás is, és jogúk van a hatósági közegeknek éjjel is foganatosítani az elővezetési parancsot. Belgiumnak Francziaországéhoz hasonló jogi állapota mellett csak az új javaslat rendelkezéseit szükséges kiemelni. A kormányjavaslat 82. §-a nem engedi meg a házkutatás megkezdését éjjel, de a megkezdett házkutatás folytatható. A képviselőház bizottságának egy tagja a belga alkotmányos hagyományokba ütközőnek tartja az éjjeli házkutatásnak még ily szűk keretben való megengedését is. A többség azonban nemcsak e nézetben nem osztozott, hanem a kormányjavaslat rendelkezésén is tágított, a mennyiben a >crime flagrant« esetében megengedendö'nek mondta ki az éjjeli házkutatást. A nappal tüzetes meghatározását a belga kormányjavaslat is szükségesnek tartotta, mert e téren csak ugy, mint Francziaországban, a legnagyobb controversia volt a belga gyakorlatban is. Á kormányjavaslat az évet két részre osztotta és október elsejétől márczius 31-ig reggeli hat órától esti hat óráig és ápril 1-től szeptember 30-ig reggeli négy óratói esti kilencz óráig terjedő időszakot jelentette ki nappalnak.
