Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 495 még nem jelenti azt, hogy a megidézettet mindenesetre ki is kell hallgatni az esküdtszék előtt, sőt a franczia semmitőszék állandó judicaturája szerint az, hogy minden megidézett tanút ki nem hallgattak, semmiségi okot nem képez (»elle peut écarter ceux dönt elle juge les depositions n'étre propres, qu'a prolonger les débats sans utilité pour la manifestation de la vérité. Cass 19. avril 1821. 23. février 1843. 20. mart. 1818 < L. Rolland de Villargues-nál a 315. §-nál 41. szám). A franczia jog szerint tehát a feleknek általában korlátlan joguk van a tanuk és szakértők megidézésére nézve; mégis a szegényebb osztályhoz tartozó vádlottak e jogát az államügyészi, illetve elnöki határozat korlátozza. A német birodalmi perrendtartás szerint (213. §.) a főtárgyalás czéljából szükséges minden idézést az államügyészség eszközöl. Ha a közbeneső eljárás szakában a vádlott új tanuk és szakértők megidézését kivánja a főtárgyalásra: akkor ama tények megjelölésével, melyeket bizonyítani kiváu, a főtárgyalás elnökéüél teszi meg idézési indítványát, ki erről határoz, és ha az indítványnak helyt ad, ez az államügyészséggel közöltetik. De ha az elnök az indítványt elutasítja: akkor — sőt minden indítvány nélkül is — joga van a vádlottnak közvetlenül a végrehajtó utján megidéztetni a tanút, a ki azonban csak akkor köteles megjelenni, ha útiköltsége és időmulasztása fejében megfelelő pénzbeli kárpótlást kap, vagy összeg letétbe helyeztetik. A főtárgyalási elnöknek hivatalból is van joga tanukat és szakértőket idézni a főtárgyalásra. A német birodalmi perrendtartás szerint tehát a terhelt korlátlan számban és közvetlenül idézheti a tanukat és szakértőket a főtárgyalásra. Az ausztriai perrendtartás abból az elvből indul ki, hogy a feleknek nem helyes korlátlan befolyást adni a tanuk és szakértők megidézésére. Az 1850-iki perrendtartás kérdést nyitva hagyván, a tapasztalat sok visszaélést tárt fel, mely a korlátlan idézés jogából származott, következőleg az új törvény birói határozattól teszi függővé az új tanuk és szakértők megidézését. A feleknek kötelességök megjelölni a tényeket, melyekre a kihallgatást kérik, és ha a főtárgyalás elnöke, kinél az indítvány teendő, ezt teljesíthetőnek nem tartja, köteles a felügyelő tanács határozatát kikérni. A javaslat szintén abból indul ki, hogy egyrészről a feleknek idézési joga sok fölösleges tanúnak és szakértőnek megidézését vonná maga után és igy ez sok fölösleges kiadást is okozna: másrészről amaz intézkedés, hogy a kérelmet saját hatáskörében az elnök meg nem tagadhatja, és a felek az a joga, hogy a főtárgyaláson is előterjeszthetik az új tanúnak és szakértőnek megidézése iránt kérelmüket, elég garantiát nyújtanak a netán előforduló visszaélések ellen. Ennélfogva megköveteli, hogy a felek indokolt indítványban terjeszszék elő idézési kérelmeiket, és ha ezt az elüök teljesíthetőnek nem találja, akkor a vádtanács határozatát kéri ki. Ama szabály alól, hogy az idézés indítványozása nem kötelezi az elnököt, illetve a vádtanácsot az idézés teljesítésére, a javaslat szükségesnek tartott egy kivételt tenni. Minthogy ugyanis a felek korlátlan idézési jogát leginkább azért nem lehet megadni, mert ez az államkincstárt fölösleges kiadással súlyosan terhelné: ennélfogva oly esetben, midőn a vádlott az új tanuk és szakértők minden díját letétbe helyezi, nem volna indokolt az idézést kötelezővé nem tenni. Ebből az igazságszolgáltatásra kiváló előny származhatik, mert esetleg oly szakértők irányadó véleményét hallhatja a biró, a kiknek véleményétől különben megfosztva lett volna. Czélszertínek találtatott a német törvénynek (219. §. 3. bekezdés) a szász perrendtartásból átvett ama rendelkezését is felvenni, mely szerint, ha az ily tanuk vagy szakértők nyilatkozata az ügy felvilágosítására szükségesnek bizonyult: a vonatkozó költségeket az államkincstár fizeti ki. Hogy mikor bizonyul az ily tanúvallomás, vagy szakértői vélemény szükségesnek: azt a biró a tárgyalás összbenyomása szerint itéli meg.