Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

466 357. szám. e's költséget okozó utazás mellett lehet azt elérni. De figyelemre méltó még az a körülmény is, hogy az eljárás gyorsabb igy, mint a másik rendszer mellett, és mivel a vádtanács egyúttal a felügyelő tanács hatáskörével is bir, és legtöbbnyire az ügygyei már a vád alá helyezést megelőzőleg is foglalkozott, gyorsabban tájékozhatja,Vagát az ügy állásáról, mint a kir. tábla vádtanácsa, mely, minthogy három kir. táblai biró és egy főügyészségi tag közreműködését igényelné, meglehetős erőpazarlással is járna, mitől viszonyaink között lehetőleg tartózkodni kell. Ezek a gyakorlati előnyök szolgáltak indokául annak, hogy a javaslat eltérve az osztrákfrancziabelga felsőbb bírósági vádtanáosi rendszertől, — egyezőleg a szaktanácskozmány nagy többségének nézetével, — az elsőfolyamodású bíróság kebelében vélte a vádtanáesot megalakitandónak. Azt pedig, hogy külön felügyelő tanács és külön vádtanács alakíttassák az elsőfolyamodású törvényszéknél, eltekintve ama hatásköri zavaroktól, melyekkel e kettős testület felállítása járna, főként azért nem lehetett elfogadni, mert el nem érhető birói létszámot igényelne. Egyébként a vád- és felügyelő tanács hatásköre nem is oly összeegyezhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás érdeke azoknak különválasztását múlhatatlanul megkövetelné. A mit az igazságszolgáltatás érdeke múlhatatlanul megkíván, annak igyekszik a javaslat megfelelni, midőn a vádtanács tagjait lehetőleg kizárja az itélőtanács tagjai közül. A nyilvánosság kérdésére nézve egyezően a continensen fennálló minden vádaláhelyezési eljárással és a legújabb franczia és belga javaslatok álláspontjával is, a javaslat a nyilvánosság kizárása mellett foglalt állást. A mily indokolt a per e szakában az ügyfél-nyilvánosság követelményének eleget tenni: oly elhibázott volna a nagy közönség és a sajtó tudomására hozni e tárgyalásokat. A per e szakában több oldalról garantia gyanánt követelt nyilvánosság csak annyi kárt okozhat a terheltnek, mint maga a főtárgyalás. Hisz e közbenső eljárásnak legfőbb czélja épen az, hogy a polgárok ok nélkül ne hurczoltassanak meg a nyilvánosság előtt, igy pedig előre eredményezné azt, a minek elkerülésére rendeltetett. : Ha a vádtanács elutasítja a vádat, ugy a terhelt ügye ok nélkül került nyilvánosságra, és épen mivel nem teljes bizonyítási Feljárás alapján történt a felmentés, a gyanú némi árnyával veszi körül a közönség a fölmentett terhelte". Ha pedig vád alá helyeztetik: ugy ennek elövélelmet alkotó hatását a nyilvánosság, közbeszéd és a sajtó közleményei csak fokozzák. A terhelt érdekei szempontjából tehát valóban nem kívánatos a vádaláhelyezési eljárás nyilvánossága, az általános igaszságszolgájtatás érdekét pedig az ügyfél-nyilvánosság teljesen biztosítja. II. A javaslat részletes határozatai. \.A vádirat és a kifogások. Minthogy a javaslat szerint nem minden törvényszék hatásköréhez tartozó büntetendő cselekmény miatt kell elővizsgálatot tartani, hanem a nyomozás, sőt egyszerű feljelentés is alkalmas lehet vádirat beadására: ennélfogva e fejezet első rendelkezése (244. §.) arra vonatkozik, hol kell az egyik és hol a másik esetben a vádiratot benyújtani. Ha még a vizsgálóbíró az ügygyei nem foglalkozott, ugy teljesen fölösleges volna a vádiratot ennél benyújtani, hanem czélszerűen az csak a vádtanács elnökéhez intézhető. Ha azonban az ügyben elővizsgálat tartatott, akkor a kir. ügyészség vádiratát a vizsgálóbíróhoz nyújtja be, kinél az ügyiratok már ugy is vannak. Önként értetődik, hogy a kir. ügyészség indítványt is tehet az eljárás kiegészítésére, esetleg megszüntetésére, vagy bejelentheti, hogy a vádtól egyszerűen eláll. A javaslat az elővizsgálat befejezését közlő értesítéstől számított 15 napi határidőt ir elő, mely alatt a fenti indítványok valamelyike megteendő. Ha azonban az ügyészség ez idő alatt indítványt nem tesz: ennek az ügyre nézve nincs semmi következménye és az indítvány előterjesztésére a vizsgálóbíró nem utasíthatja az ügyészséget. E határidő lehető megtartása az ügyészség kötelességét képezi