Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

460 357. szám. (1863. január 20 iki 21,103. sz. rendelet) szólnak, a gyakorlat csak az Írásbeli pernél adott helyt. E szerint a vizsgálati eljárás befejezése után a terhelt perbefogása vagy az eljárás megszüntetése iránt mindig a törvényszék határozott. Több megyében a perbe fogatási vagy megszüntetési határozatot a terhelt és a tanuk vallomásainak törvényszéki hitelesítése előzte meg, és a szükséghez képest a vizsgálat kiegészítése is el volt rendelhető. A vád alá helyezés (inactionatio) után a tiszti ügyész a bírósághoz intézett folyamodás alakjában, benyújtotta vádlevelét, melyben röviden kifejtve a bűntett tényélladékát, hivatkozással a törvényekre, vádlottat személyes megjelenésre idéztetni, a törvényes büntetés a kár és költségek megtérítésében és ezeknek végrehajtásában elmarasztaltatni kérte. E vádlevél másodlata közöltetett a terhelttel, ki egyúttal rövid határnapra megidéztetett. A kitűzött napon a tiszti ügyész a törvényszék előtt a vádlevél és idézőlevél bemutatása mellett a pert felvette (levata), mire a terhelt személyesen vagy képviselőjével megjelenvén, azt a perbe iktatta és netaláni kifogásait (exceptio fori declinatoria, contra iu dicatum) előtérj észté, melyek fölött a bíróság határozott. Csak e határozat után következett az érdemleges eljárás. Az 1843-iki javaslat is kimerítően rendelkezett a perbe fogásról. Két perbe fogó széket javasolt. Felségsértés, hűtlenség, pénzhamisítás és a király személye ellen sértő kifejezések eseteiben a kir. udvari főtörvényszék (kir. Curia) ülnökeiből félévről-félévre a kinevezés rendsora szerint kiküldendő 13 tagból állott volna a perbe fogó szék. Más bűntettek esetében a perbe fogást az illető törvényhatóság perbe fogó széke határozza el, mely az elnökkel együtt 13 tagból állott volna, végzés hozatalára azonban hét tag is elégséges. Mily gondot fordítottak a tervezet készítői arra, hogy a perbefogószék tagjai az ítélethozatalban részt ne vegyenek: mutatja a javaslat 51. §-a, mely ezt kötelezőleg elrendeli. Az eljárás akként javasoltatott, hogy a közvádló a vizsgálati iratok vétele után hat nap múlva köteles a vádlottnak perbefogása vagy felmentése iránti véleményét a perbefogószék elnökének beadni, a perbe fogó szék pedig a legközelebbi ülésben a vizsgálati iratok nyomán nem nyilvános ülésben, vagy a vádlottnak perbe fogását vagy felmentését rendeli el, vagy az ügyet, ha nem a törvényszék hatásköréhez tartozik, az illetékes hatósághoz utasítja. A perbe fogó szék végzése ellen felebbvitelnek nincs helye. A perbe fogást elrendelő végzés után köteles a közvádló vádlevelét legfelebb három nap alatt az ítélőszék elnökének benyújtani. A vádlevél egyik példánya az idézéssel egyidejűleg kézbesittetik a terheltnek. E tervezet is tehát a kötelező birói vádhatározati rendszerre volt alapítva és tisztán írásbeli lett volna a perbe fogási eljárás. Már az általános részben említtetett, hogy a Karok és Rendek az 1840 : VII. t.-cz. alapján működött választmány kisebbségének véleményéhez járultak és igy a munkálatnak a büntető eljárásról szóló II. része újra átdolgozott törvényjavaslat alakját nyerte (216. sz. írás). E javaslat a vádbiróság szervezete (V. fejezet) és az eljárás tekintetében (XII. fejezet) lényegesen eltér az 1843-iki javaslattól. Megegyez abban, hogy a vád alá helyezés kötelező, de nem utasítja az eljárást szakbiróság elé, hanem angol mintára minden törvényhatóságban laieus elemekből álló vádesküdtszék felállítását rendeli, mely az I. rész I—LVI. fejezeteiben körülirt minden bűntettnél (tehát a javaslat kettős felosztási rendszere mellett csak a kihágások vétettek ki) a perbefogás kérdésében határoz. A vádesküdtszék tizenhárom tagból alakittatik, és végzés hozatalára valamennyinek jelenléte megkívántatik. Részletesen, habár nem kimerítően van szabályozva az esküdtszék alakítása (39—49. § .) és kimondja a javaslat, hogy a vádesküdtszék tagja abban az évben egyszersmind az ítélő esküdtszéknek tagja nem lehet. Üléseit a vádesküdtszék minden hónap első, nem ünnep napján kezdi meg. A közvádló köteles mindazon személyekről kik ellen a vizsgálati irományok a hónap elsejét megelőzőleg öt