Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 93 Az egyik félnek elállása a vádinditványtól, a másik fél vádja tárgyában az eljárást nem gátolja. A BTK. 275. §-ának esetén kivül a biró az ügyek egyesitését, ha az czélszerűtlennek mutatkozik, megszüntetheti. 452. §.Ha a felek a járásbíróságnál egyszerre megjelennek, vagy nyomban előhivathatok, a tárgyalás a terhelt beleegyezésével minden előzetes eljárás és idézés nélkül is megtartható. Mindazáltal tettenkapás és beismerés esetén kivül, a terhelt kívánságára eme tárgyalást a vádnak és a támogatására szolgáló bizonyítékoknak tisztába hozatala után, a terhelt bizonyítékainak beszerzésére elegendő időre félbe kell szakítani. 453. §. Ha a feljelentést hatóság, közhivatalnok, rendőri közeg, megesketett erdőőr vagy csősz hivatalos eljárása közben szerzett közvetlen tapasztalata alapján teszi, és annak valósága ellen aggály fel nem merül, vagy ha a bárki által tett vádinditványban, illetve feljelentésben nyomós adatok vagy bizonyítékok hozattak fel, és a biró a terhelt ellen emelt vád alaposságáról meg van győződve, annak alapját pedig mindkét esetben csak kihágás, vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség képezi, és a biró nyolcz napnál nem hosszabb elzárást, esetleg azon fölül még húsz forintnál nem nagyobb pénzbüntetést, vagy csupán nyolczvan forintot meg nem haladó pénzbüntetést talál kiszabandónak: a közvádló indokolt írásbeli indítványára büntető rendelvényt bocsáthat ki a szabadlábon levő terhelt ellen. ..- 454. §. A büntető rendelvénynyel a terheltre előzetes tárgyalás nélkül szabatik ki büntetés. A büntető rendelvénynek tartalmazni kell: a terhelt nevét és állását vagy foglalkozását, a vádbeli büntetendő cselekmény megnevezését, valamint tárgy, hely és idő szerint megjelölését, a feljelentő és a vádinditványt tevő magánfél nevét, a bizonyító adatok felsorolását, a büntetés meghatározását és az alapjául szolgáló törvény vagy rendelet intézkedésének idézését, végre azon záradékot, hogy a terhelt a büntető rendelvény ellen annak kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt a járásbíróságnál kifogást tehet, védelmét és ellenbizonyitékait előterjesztheti, hogy azonban a kifogás elmulasztása esetén a büntető rendelvény jogerőre emelkedik és a büntetés végrehaj tátik. 455. §. A büntető rendelvényt a bíróság székhelyén annak erre kijelölt közege, egyebütt törvényhatóság jogával felruházott és rendezett tanácsú városokban a városi hatóságnak ez irányban képesített és megbízott közege, nagy- és kis községekben a községi, illetve körjegyző kézbesiti. A kézbesítő köteles a büntető rendelvényt, a czimzettnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni és egyúttal megmagyarázni, ezeknek megtörténtét pedig a kézbesítési vevényen bizonyítani. A büntető rendelvény végrehajtása csak a személyes kézhezadást és megmagyarázást bizonyító és egyébként is teljesen szabályszerű kézbesítési vevény, vagy a vádlottnak ezeket bíróság előtt beismerő nyilatkozata alapján rendelhető el. 456. §. Ha a terhelt vagy helyette a 320. §. 1-ső pontjában megnevezett személyek a büntető rendelvény ellen a kifogást kellő időben megteszik, vagy ha a biró a büntető rendelvény tárgyában tett indítványnak helyt nem ád, tárgyalást kell kitűzni. Arra a terhelt az elmaradással