Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

70 357. szám. 343. §. Mindenik kir. táblai büntető tanács heti ülésszakára közvédőt, esetleg a szükséghez képest többet az ügyvédi kamara havonként előre rendel ki. Elmaradás vagy akadályozás esetében a kirendelés joga a tárgyalást kitűző, illetve vezető elnököt illeti. 344. §. Az ügy elintézését érintő indítványok csak a tárgyaláson, a feleknek megengedett nyilatkozat alkalmával tehetők. A tárgyalás elhalasztása előzetesen nem kérhető. 345. §. A főügyészség jelenléte nélkül a tárgyalás csak a 45. §. 1-ső bekezdésének eseteiben tartható meg. \ A közvédő jelenléte csak akkor mellőzhető, ha a vádlottnak külön védője jelen van. Ha a közvédő igazolatlanul elmarad vagy idő előtt eltávozott, a 284. §. 4. és 5. bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Résztvehetnek a tárgyalásban a szabadlábon lévő vádlott, a magánvádló, a sértett fél és a károsított és azoknak ügyvédei. A fogva levő vádlott a tárgyalásra elő nem vezettetik, de joga van magát védő által képviseltetni. 346. §. A tárgyalás megnyitása után az elnök megkérdezi a vád és védelem képviselőit, hogy a vádlott szabályszerű képviseltetése tárgyában nem kívánnak-e előterjesztést tenni. Ezen előterjesztés következtében esetleg szükségessé vált intézkedés után az elnök felhívására az előadó a felebbezés által vont keretben, az érvényesített sérelmeknek s az ezekből keletkezett vitapontoknak kiemelése és az elsőfokú bíróság ítéletének felolvasása mellett, előadja az ügy állását. Ennek befejezése után az elnök, a tanács többi tagjai és a felek egyes pontok felvilágosítását és egyes iratok felolvasását kívánhatják. A feleknek erre vonatkozó indítványai tárgyában a tanács határoz. Ezen határozatra, valamint az előadásra megjegyzések nem tehetők. A határozat ellen külön perorvoslat nem használható. Az előadás befejeztével az elnök a jelenlevő felebbezőt, illetve képviselőjét felhívja a felebbezésnek kifejtésére, mire az ellenfél válaszolhat. Ha a kir. ügyészség vagy a magánvádló is felebbezett, előbb azok lesznek meghallgatandók. A vádlottat és védőjét illeti az utolsó felszólalás. A magánvádló, a sértett fél és a károsított személyesen csak akkor szólalhatnak fel, ha ügyvédjük nincs jelen. A felek előterjesztéseinek befejeztével, s a mennyiben a tanács még szükségesnek tartaná, újabb felvilágosítások adása, és iratok felolvasása után, a tanács visszavonul, vagy az elnök a termet kiürítteti. 347. §. Első sorban az teendő tanácskozás tárgyává, nincs-e szükség oly intézkedésre, mely egyébként a tanácsülés feladataihoz tartozik (334. §.). A mennyiben oly intézkedés szükséges, — a kir. tábla a 335., 336. §§. szerint jár el, ellenkező esetben az ügy érdemében itél.