Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

60 357. szám. A vádlott elitélése esetében meg kell az Ítéletben még jelölni, — a törvényben használt elnevezés alkalmazása, és egyes megkülönböztetésre szolgáló ténybeli körülmények felemlítése mellett, — az elitélés okául szolgált büntetendő cselekményt, ki kell mondani a büntetést, melyre a vádlott ítéltetik, mindkettőt az alkalmazott törvényszakaszok idézése mellett; továbbá határozni kell az ítélet hozataláig kiállott előzetes letartóztatásnak vagy vizsgálati fogságnak a büntetésbe való beszámítása vagy be nem számítása, illetve mily tartamban beszámítása, végre a BTK­61. §-a szerint kimondandó elkobzás vagy megsemmisítés és a követelt magánjogi elégtétel tárgyában. A jelen §. rendelkezéseinek megszegése semmiségi okot képez, — kivéve az 1., 2., 6. pontok alatt foglaltaknak, továbbá az előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság, az elkobzás, megsemmisítés és a magánjogi elégtétel tárgyában való intézkedésnek elmulasztását­Név, szám és más eféle nyilvánvaló hibák megsemmisítésre alapul nem szolgálnak 307. §. Az ítélet indokolásában ki kell fejteni: mely tényeket és mily okokból tart a törvényszék bebizonyitottaknak vagy be nem bizonyítottaknak; továbbá felsorolandók azon okok, melyek a jogkérdésnek, illetve a tárgyalás során felhozott, de mellőzött ellenvetéseknek megítélésénél irányadók voltak. Elitélés esetében tüzetesen megjelölendők a súlyosító és enyhítő körülmények, és különösen azok, melyek a BTK. 92. §-ának alkalmazására vezettek. A felmentő Ítéletben határozottan megjelölendő a 305. §. azon esete, mely a felmentés alapjául szolgált. 308. §. Az ítélet a tárgyalás befejezte után rendszerint azonnal meghozandó és kihirdetendő. A kihirdetés a következő szavakkal kezdődik: >Ő Felsége a király nevében. < E szavakat a törvényszék tagjai és a főtárgyaláson jelenlevők állva hallgatják. Ha az ítélet a kihirdetés alkalmával még teljesen irásba foglalva nincs, az ítélet határozat részének és indokainak lényege szóval adandó elő. A főtárgyalás napján kihirdetett ítélet három nap alatt teljesen irásba foglalandó. Fontos és bonyolódott esetekben a bíróság az ítélet hozatalát és kihirdetését nyolcz napra elhalaszthatja, de ekkor az ítéletnek a kihirdetésig teljesen irásba kell foglalva lenni. Az ítéletet az elnök által erre felhívott biró fogalmazza. Annak kiadványait a főtárgyalást vezető elnök, akadályoztatása esetén a főtárgyalásban részt vett rangban legidősebb biró és a jegyzőkönyvvezető, ennek akadályoztatása esetén a rangban legifjabb biró irják alá. 309. §. A felek az ítélet kihirdetése után megkérdezendők, hogy kivánnak-e az ellen per­orvoslattal élni. Ha a vádlott az ítélet kihirdetésére meg nem jelent: az elnök intézkedhetik, hogy elő­vezettessék, vagy hogy neki az ítéletet kiküldött biró hirdesse ki, vagy hogy az neki kézbe­sittessék. Minden jogerős ítélet az elitélt községi elöljáróságának, városokban a kapitányságnak kézbesítendő. Oly jogerős ítélet, mely hivatalvesztést vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését együtt vagy külön állapit meg, az elitéltnek törvényhatóságával is közlendő.

Next

/
Thumbnails
Contents