Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 47 tartóztatás, illetve a vizsgálati fogság a vádirat folytán rendeltetett el, ugy ez a letartóztatást illetve vizsgálati fogságot elrendelő végzéssel egyidejűleg kézbesitendő. Ez esetben az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendelése miatt csak a vádirat elleni kifogással kereshető orvoslás. Az értesítésben ki kell tenni, hogy a mennyiben kifogással élni kivan a szabadlábon levő terhelt, azt a kézbesítéstől számitott nyolcz nap alatt köteles megtenni és indokolni, a fogva levő pedig huszonnégy óra alatt tartozik előterjeszteni és nyolcz nap alatt indokolni. A kifogás és indokolása a vizsgálóbírónál, illetőleg a vádtanács elnökénél jegyzőkönyvre adható, vagy Írásban nyújtható be. Ezek utasítják vissza az elkésett vagy nem jogosult személy által tett kifogást. A terhelt kívánatára a vádirat a védőnek kézbesitendő, és ekkor a határidő a védő részére eszközölt kézbesítéstől számíttatik. 247. §. A terhelt kifogásolhatja a vádirat minden pontját, Különösen kifogást tehet a törvényszék illetékessége ellen, és az előkészítő eljárás hézagossága vagy hibái miatt, indítványozhatja az elővizsgálat elrendelését, illetve kiegészítését, egyes mellőzött bizonyíték beszerzését, vagy a hiányosnak kipótlását, érvényesítheti a beszámítást és a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okokat, kifogást tehet az előzetes letartóztatás, illetve a vizsgálati fogság elrendelése ellen (246. §.), felhozhatja azon körülményeket és érveket, melyekből következteti, hogy büntetendő cselekmény nem, vagy más forog fenn, mint a melyre a vád alapíttatott, és kifogás tárgyává teheti a vád bizonyítékait, annak ténybeli és jogi következtetéseit is. 248. §. Ha a kifogás a 246. §-ban kitett határidőben meg nem tétetett, vagy arról a terhelt kifejezetten lemondott, akkor az ügyiratok az illetékes törvényszékhez tétetnek át, mely a főtárgya lás kitűzése tárgyában haladék nélkül intézkedik. Ellenkező esetben a kifogás indokolására nyitva álló határidő leteltével a vizsgálóbíró az iratokat azonnal a vádtanács elé terjeszti. 249. §. A vádtanács elnöke köteles három nap alatt a kifogások tárgyalására lehető rövid határ napot kitűzni s arról a kir. ügyészséget, a magánvádlót és a terheltet értesíteni. A két utóbbinak szóló értesítésben kiteendő, hogy jogukban áll a vádtanács ülésére meg, vagy meg nem jelenni, valamint maguk helyett ügyvédet küldeni. A fogva levő terhelt a kifogások tárgyalására mindig a vádtanács elé állítandó. A terheltnek bejelentett védője a tárgyalási határnapról értesítendő. 250. §. A szabadlábon levő terheltnek vagy képviselőjének, úgyszintén a magánvádlónak elmaradása a tárgyalást és határozathozatalt nem akadályozza. 251.§. A kifogások tárgyalása nem nyilvános. Az ülés megnyitása után az előadó az ügyet előadja. Ennek megtörténtével a feleknek joguk van szóbeli előterjesztéseiket megtenni. Az utolsó felszólalás mindig a terheltet, illetőleg védőjét illeti.