Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 45 A további kérdések lehetőleg a tények és adatok időrendi sorozatában és oki összefüggés­ben oly módon intézendők hozzá, hogy az elbeszélés hézagai pótoltassanak, az ellenmondások felvilágosittassanak és a terheltnek alkalma legyen az ellene fenforgó minden terhelő adatot megismerni s azok ellenében magát védelmezni. Ha a terhelt mentő tényekre vagy bizonyitékokra hivatkozik, ugy azok, ha csak a halogatás czélzata nem nyilvánvaló, sürgősen megállapitandók, illetve megszerzendők. 237. §. Nem szabad a terhelthez határozatlan, homályos, több értelmű, nyelvreadó vagy úgy­nevezett »fogásos« kérdéseket intézni. A lehetőségig kerülni kell minden kérdést, mely csak a terhelt feleletei által megállapí­tandó ténykörülményeket foglal magában, különösen a részesek, orgazdák és bűnpártolók iránt tett tudakozódáskor ezek csak akkor nevezendők meg, vagy jelölendők meg közelebbről, ha a terhelt más megengedett módon nyilatkozatra bírható nem volt. Mellőzendő minden igéret, ámítás, erőszak, kényszer, a terheltnek éjjeli kihallgatással, vagy más módon való czélzatos kifárasztása. 238. §. Ha a terhelt teljességgel nem, vagy bizonyos kérdésekre nem akar felelni, vagy siketséget némaságot, tompaelméjűséget, vagy őrültséget színlel, és a bíróság erről saját észlelete, tanú­vallomások, vagy szakértők véleménye alapján meggyőződik: akkor a terheltet arra kell figyel­meztetni, hogy magatartása az elővizsgálat folytatását nem akadályozza és hogy esetleg a védelem eszközeitől fosztja meg magát. 239. §. A büntetendő cselekményre vonatkozó, vagy a terhelt ellenében bizoyitékul szolgálható tárgyak azonosságának megállapítása czéljából a terhelt azoknak részletes leírására szólítandó fel, és azután azok felismerés végett megmutatandók, illetve, ha a tárgyak át nem szállithatók, a terhelt azokhoz vezetendő. 240. §. A terhelttől, ha későbbi vallomása az előbbitől eltér, különösen, ha beismerését vissza­vonja, az eltérés, illetve visszavonás oka mindig megkérdezendő. 241. §. Az ugyanazon büntetendő cselekmény miatt terheltek az előzetes eljárás során is szembe­sithetők, ha egymástól lényegesen eltérő vallomást tettek s az ellenmondás másként tisztába nem hozható, vagy ha alaposan lehet attól tartani, hogy a főtárgyaláson a szembesítés eszközölhető nem lesz. Egyidejűleg rendszerint csak két terhelt szembesíthető. A terhelt kívánsága, hogy már az előzetes eljárás során terhelttársaival, vagy a tanukkal szembesittessék, jegyzőkönyvbe veendő s annak tárgyában indokolt végzés hozandó. 242. §. A terhelt beismerésének kieszközlése czéljából nem szabad az eljárás menetét késleltetni; viszont a tett beismerés mellett is meg kell szerezni a terhelt bűnösségére vonatkozó egyéb bizo­nyítékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents