Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 45 A további kérdések lehetőleg a tények és adatok időrendi sorozatában és oki összefüggésben oly módon intézendők hozzá, hogy az elbeszélés hézagai pótoltassanak, az ellenmondások felvilágosittassanak és a terheltnek alkalma legyen az ellene fenforgó minden terhelő adatot megismerni s azok ellenében magát védelmezni. Ha a terhelt mentő tényekre vagy bizonyitékokra hivatkozik, ugy azok, ha csak a halogatás czélzata nem nyilvánvaló, sürgősen megállapitandók, illetve megszerzendők. 237. §. Nem szabad a terhelthez határozatlan, homályos, több értelmű, nyelvreadó vagy úgynevezett »fogásos« kérdéseket intézni. A lehetőségig kerülni kell minden kérdést, mely csak a terhelt feleletei által megállapítandó ténykörülményeket foglal magában, különösen a részesek, orgazdák és bűnpártolók iránt tett tudakozódáskor ezek csak akkor nevezendők meg, vagy jelölendők meg közelebbről, ha a terhelt más megengedett módon nyilatkozatra bírható nem volt. Mellőzendő minden igéret, ámítás, erőszak, kényszer, a terheltnek éjjeli kihallgatással, vagy más módon való czélzatos kifárasztása. 238. §. Ha a terhelt teljességgel nem, vagy bizonyos kérdésekre nem akar felelni, vagy siketséget némaságot, tompaelméjűséget, vagy őrültséget színlel, és a bíróság erről saját észlelete, tanúvallomások, vagy szakértők véleménye alapján meggyőződik: akkor a terheltet arra kell figyelmeztetni, hogy magatartása az elővizsgálat folytatását nem akadályozza és hogy esetleg a védelem eszközeitől fosztja meg magát. 239. §. A büntetendő cselekményre vonatkozó, vagy a terhelt ellenében bizoyitékul szolgálható tárgyak azonosságának megállapítása czéljából a terhelt azoknak részletes leírására szólítandó fel, és azután azok felismerés végett megmutatandók, illetve, ha a tárgyak át nem szállithatók, a terhelt azokhoz vezetendő. 240. §. A terhelttől, ha későbbi vallomása az előbbitől eltér, különösen, ha beismerését visszavonja, az eltérés, illetve visszavonás oka mindig megkérdezendő. 241. §. Az ugyanazon büntetendő cselekmény miatt terheltek az előzetes eljárás során is szembesithetők, ha egymástól lényegesen eltérő vallomást tettek s az ellenmondás másként tisztába nem hozható, vagy ha alaposan lehet attól tartani, hogy a főtárgyaláson a szembesítés eszközölhető nem lesz. Egyidejűleg rendszerint csak két terhelt szembesíthető. A terhelt kívánsága, hogy már az előzetes eljárás során terhelttársaival, vagy a tanukkal szembesittessék, jegyzőkönyvbe veendő s annak tárgyában indokolt végzés hozandó. 242. §. A terhelt beismerésének kieszközlése czéljából nem szabad az eljárás menetét késleltetni; viszont a tett beismerés mellett is meg kell szerezni a terhelt bűnösségére vonatkozó egyéb bizonyítékokat.