Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

32 357. szám. 18. §. Ha a szakértők ténybeli megállapításai jelentékenyen eltérők, vagy a felvétel határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított ténykörülményekkel ellentétes, és az aggályok a szakértők újabb kihallgatásával el nem oszlathatók, ugy ugyanazon, vagy más szakértőkkel új szemle tartandó. 19. §. A szakértői véleményben mutatkozó ellenmondások, helytelen következtetések vagy hiányok esetében a véleményt adó szakértők felvilágosító nyilatkozatra kötelezendők, s ha ez eredményre nem vezetne, más szakértők véleménye szerzendő be. A mennyiben ez orvostani, vagy vegyészeti kérdésekre nézve válnék szükségessé, az országos közegészségügyi tanács, vagy valamelyik magyar királyi egyetem orvosi kara, illetve az országos vegyész, és pedig mindig a vádtanács utján, illetve az itélőbiróság által keresendő meg. II. Hullaszemle és bonczolás. Gyermekülés, mérgezés, testi sértés és elmezavar megállapitása. 170. §. Hullaszemle és bonczolás eszközlendő, ha gyanú támad, hogy valakinek halála bűntett vagy vétség által okoztatott. Az esetleg már eltemetett hulla kiásandó és bonczolás alá veendő, ha a szemlétől és bonczolástól az adott körülmények között még eredmény várható, és az a közreműködőkre nézve közvetlen veszélylyelnemjár. 171. §. A hulla azonossága a bonczolás előtt lehetőleg megállapítandó, mely czélból az elhaltat életében ismert egyének, esetleg a terhelt is, a hulla megmutatása mellett megkérdezendők. 172. §. A hullaszemlére és bonczolásra két orvos alkalmazandó, kiknek egyike szükség esetén sebész is lehet. Nem alkalmazható azon orvos, a ki az elhunytat, a halálát megelőzött betegségben gyógykezelte, a vizsgálóbiró rendeletére azonban köteles megjelenni és a kórfolyamra nézve felvilágosításokat adni. A szakértők véleményében kimondandó, hogy mi volt a halálnak közvetlen oka, és ezen okot mi idézte elő. Ha a hullán sérülés észlelhető, ugy megállapítandó, hogy azt más okozta-e, és ha igen: a sértés mily eszközzel, mily módon, és a halál bekövetkezését mennyivel megelőzött időben követtetett el, hogy az-e, és több sérülés esetén, melyik illetőleg melyek, vagy melyeknek összhatása volt oka a halálnak. 173. §. Az előző §. esetében meg kell állapítani, vájjon : 1. a sértés természete; 2. a sérült szokatlan testalkata vagy különös állapota; 3. a sértés elkövetésének különös körülményei; 4. a sérülés által előidézett vagy ebből kifejlődött, de véletlenül hozzájött közbenső okok eredményezték-e a halált; 5. avagy ez oly közbenső okok folytán állott-e be, melyek a sérülés nélkül is azon időben, vagy rövid idő múlva a halált eredményezték volna.