Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

30 357. szám. XI. FEJEZET. Bírói szemle és szakértők. I. Általános intézkedések, 156. §. Birói szemle teljesítendő, ha a bűnvádi ügyre nézve fontos ténykörülmények érzéki észlelet utján állapithatók meg. 157. §. A szemlének a felvétel alkalmával létezett állapotot, minden nyomnak, jelenségnek és a helyi viszonyoknak lehetőleg méretek szerint való tüzetes megjelölése és rajzokkal felvilágosítása mellett, hiven kell megállapítani. 158. §. A szemle két vagy több tanú jelenlétében foganatosítandó. Ha ahhoz szakértők szükségesek: a bíróság rendes szakértői közül kettőt, az ügy fontosságához képest esetleg többet kell alkalmazni. Csekélyebb fontosságú körülmények megállapítására, vagy ha több szakértő nehezen volna található, egynek alkalmazása is elegendő. A rendes szakértők csak akkor mellőzhetők, ha ellenük aggály merült fel, ha akadályozva vannak, ha a késedelem veszélylyel járna, vagy ha köztük a kivánt különös szakértelemmel biró nem találtatnék. A szakértők igazságügyministeri szabályrendelet által megállapított díjazásban részesülnek. 159. §. A terheltnek, vagy ha több a terhelt, ezeknek együttesen joguk van a szemléhez szakértőt saját költségükön magukkal hozni, vagy oda kirendelni, ki az eljárásnál jelen lehet, az esetleges hiányokra, vagy mulasztásokra figyelmeztethet, és a szemle teljesítésére, valamint a véleményre nézve észrevételeit akár a jegyzőkönyvben, akár külön jelentésben előterjesztheti. Mindazáltal az ellenőrző szakértő eme működésének nem szabad az eljárást indokolatlanul hátráltatni, mit a vizsgálóbíró megakadályozni tartozik. 160. §. Azon személyek, a kik, mint tanuk ki nem hallgathatók, vagy meg nem eskethetők (135., 152. §§.), valamint azok, a kik a terhelttel, vagy a károsítottál a jelen törvény 136. §-ának 1. pontjában meghatározott viszonyban állanak, vagy a büntetendő cselekmény által maguk kárt szenvedtek, szakértőkül a lelet és vélemény semmiségének terhe mellett nem alkalmazhatók. 161. §. A szakértők nevei a vádlóval, terhelttel, illetőleg képviselőikkel, a mennyiben a szemlére megidéztetnek, ekkor, egyébként jelentkezésük alkalmával közöltetnek. Ezek kifogásaikat a szemle megkezdése előtt terjeszthetik elő, melyekre, ha nyomatékosak és a késedelem veszélylyel nem jár, a kifogásolt szakértő mellőzendő. A szemle megkezdése után csakis a kizárási okok (160. §.) alapján van kifogásnak helye, mely esetben a megkezdett szemle félbeszakításával más szakértő alkalmaztatik.