Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

28 357. szám. 146. §. A kihallgatás akként vezetendő, hogy a tanú egyszernél többször ne kényszeríttessék az elővizsgálati eljárás folyamában megjelenni. Az ezen szabály ellen feltűnően vétő vizsgálóbíró a vádtanács, illetve az itélőbiróság által megrovandó, s a tanú kívánságára az okozott időveszteség és munkamulasztás kárpótlására ítélhető. 147. §. A tanúvallomásról felvett jegyzőkönyvnek a 118. §-ban meghatározott kellékeken fölül tartalmaznia kell a tanúhoz intézett kérdéseket annak megjelölésével, hogy ki kérdezett; továbbá a tanú feleletének hű feljegyzését, lehetőleg a tanú által használt kifejezésekkel és táj szavakkal. A tájkifejezések értelme a jegyzőkönyv végén meghatározandó. Ha a kihallgatásra tolmács alkalmaztatott, a jegyzőkönyvbe a tanúhoz intézett kérdések és a tanú feleletei, ugy a tanú, mint az állam nyelvén beiktatandók. A tolmács jegyzőkönyvvezetőül is alkalmazható. V. Az eskü. 148. §. A tanuk kihallgatásuk után, rendszerint a főtárgyaláson, egyenkint és ugyanazon ügyben csak egyszer esketendők meg. A már egyszer megesketett tanú későbbi vallomását a letett esküre való hivatkozással erősíti meg, s ez az eskü hatályával bír. Az eskü letétele előtt a tanú az eskü fontosságára és a hamis tanuzás következményeire figyelmeztetendő. Az eskü ezen szavakkal kezdődik: > Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre < és ezen szavakkal végződik: >Isten engem ugy segéljen.* Az eskü arra teendő, hogy a tanú legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a valót, és csakis a valót mondta el, s hogy ebből mit sem hallgatott el. 149. §. A tanú az esküt rendszerint élő szóval az előolvasott esküminta utánmondásával teszi le, és ez alatt jobb kezét szivén tartja. A némák és siketnémák, a mennyiben irni és olvasni tudnak, az esküt szövegének aláírásával teszik le, a siketek pedig a velük közlött esküszöveget felolvassák. Ha pedig az emiitett egyének irni és olvasni nem tudnak, hites tolmács segélyével jelbeszédileg esküsznek. 150. §. Lelkész az eskü helyett lelkiismeretére való hivatkozással erősiti, hogy az, a mit vallott, a teljes és hozzáadás nélküli való. A ki oly vallásfelekezethez tartozik, melynek tanai az eskütételt tiltják, az eskü helyett ünnepélyesen fogadja, hogy a valót vallotta.