Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 23 A jegyzőkönyv mindenik kihallgatott vagy az illető elővizsgálata cselekménynél közreműködött személy előtt felolvasandó, illetve, ha ezek az állam nyelvét nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma anyanyelvükön megmagyarázandó. A jegyzőkönyv a vizsgálóbíró, jegyzőkönyvvezető, a kihallgatott és minden közreműködő személy által aláírandó, azon esetre pedig, ha a kihallgatott vagy közreműködő személyek irni nem tudnak, azoknak sajátkezű kézjegyével ellátandó, mely mellé a nevet a jegyzőkönyvvezető írja és annak általa történt irását megjegyzi. A megtörtént felolvasás, illetőleg megmagyarázás, valamint az aláírás elmaradásának oka, a jegyzőkönyvbe iktatandó. 119. §. A jegyzőkönyvön nem szabad vakarás, beszúrás, hozzáadás vagy törlés által lényeges változást tenni. A szükséges kiegészítések a jegyzőkönyv végére jegyzendők; a törlés pedig akként eszközlendő, hogy a kitörölt szavak olvashatók maradjanak. Ha több ívből álló jegyzőkönyv vétetett fel, mindenik ív aláírandó, az ívek összefűzendők és a fonál vége lepecsételendő. 120. §. A 118., 119. §§-ban foglalt szabályok meg nem tartása miatt a vizsgálóbírót a vádtanács, a törvényszék és a felsőbb fokú bíróság is ötven forintig terjedhető rendbüntetéssel büntetheti. 121. §. A 94. §. rendelkezései a vizsgálóbíróra és az elővizsgálatra is kiterjednek. Azon személyek ellen, — ide értve a terheltet is, — kik a vizsgálóbíró hivatalos eljárása alatt megintés után is durva magaviseletet tanúsítanak, a vizsgálóbíró ötven forintig terjedhető és elzárásra átváltoztatható pénzbüntetést állapithat meg. Szükség esetében a rendetlenkedő a vizsgálóbíró működése helyéről el is távolitható. Ha a terhelt fogva van, a pénzbüntetés helyett fegyelmi büntetés alkalmazandó. Ezen intézkedések indokolt külön végzéssel teendők és a jegyzőkönyvben megemlitendők. 122. §. A terheltnek és a tanuknak a vizsgálóbíró által teljesített kihallgatásánál rendszerint sem a vádló, sem a védő, — a tanúkihallgatásnál rendszerint még a terhelt sem lehet jelen. Birói szemle, házkutatás, lefoglalás és iratok átkutatása azonban lehetőleg a vádló és terhelt, illetőleg annak megbízottja vagy ennek védője jelenlétében eszközlendő, kik ezekről előzetesen értesitendők. A vádló és terhelt, illetőleg a megbízott vagy védő előzetes értesítése csak akkor mellőzhető, ha a késedelem veszélylyel jár. Mind a vádló, mind a terhelt, illetőleg védő megjelenhetnek és meg is idézendők oly tanuknak és szakértőknek kihallgatására, a kik előreláthatólag a főtárgyaláson meg nem jelenhetnek. A fentebbiek szerint megjelenésre jogosított vádló, terhelt és védő inditványozási joggal birnak, a tanukhoz vagy szakértőkhöz a vizsgálóbíró által intézett kérdésekre adott felelet után kérdéseket intézhetnek s a feleletekre megjegyzést tehetnek.