Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

14 357. szám. Nem mellőzési ok az sem, ha valaki a biróra mint tanura hivatkozik, ez azonban kihallgatása alkalmával kijelenti, hogy az ügyről, törvényes kizárási okot (66., 67., 68. §§.) magában nem foglaló hivatali eljárás alkalmával szerzett tudomást. 75. §. Az elnök teljesiti a kihallgatást azon esetben, midőn a bíróság valamennyi tagjára, mint tanukra történik hivatkozás. Nem képez akadályt, ha a hivatkozás az elnökre is kiterjesztetett, mely esetben őt, saját kihallgattatása után — a sorrendben első biró hallgatja ki. HL A kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. 76. §. Feltétlen kizárási okot képeznek a kir. ügyészség tagjaira: 1. a 66. §. 1., 2., 3 , 4., 6. pontjaiban meghatározott esetek. Ki van zárva továbbá a kir. ügyészség tagja akkor is: 2. ha közte és a terhelt védője között a 66. §. 3. és 4. pontjaiban meghatározott valamely viszony forog fenn, 3. ha azon perben, melyben mint kir. ügyész volna hivatva közreműködni, mint biró vagy védő járt el. Ezen kizárási okok képezik egyúttal a mellőzés egyedüli okait. 77. §. Mihelyt a kir. ügyészség tagjának tudomására jő, hogy reá nézve az előző §-ban meghatározott kizárási okok valamelyike fenforog, köteles a további eljárást a kir. ügyészség más agjára bizni és erről a kir. főügyészt, ez pedig, ha a kizárási eset ő reá vonatkozik, az igazságügyministert értesíteni. A kir. alügyészek, a fő- vagy koronaügyész helyettesei, kötelesek a reájuk nézve fenforgó kizárási okról közvetlen főnöküket értesíteni. A kir. ügyészség tagjának mellőzése hivatalbeli főnökénél kérelmezendő, ki a 70. §-ban foglalt szabályok szerint jár el, és végérvényesen határoz. IV. Általános rendelkezés. 78. §. A biró, jegyzőkönyvvezető, vagy kir. ügyészségi tag, kinek mellőzését az maga, vagy más erre jogosult kérelmezte, a kérelem elintézéséig csak a halaszthatlan teendőket végezheti. VII. FEJEZET. A bírósági határozatok közlése. 79. §. A bíróság a jelenlevő érdekeltekkel kihirdetés, a jelen nem lévőkkel kézbesítés utján közli határozatait. Kihirdetés esetén jegyzőkönyv vétetik fel, s a határozatról az érdekelt fél kívánatára másolat adandó.