Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-351. A véderő-bizottság jelentése, "a véderőről" szóló törvényjavaslat tárgyában

328 351. szám. 2-ik melléklet a 351. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság jelentése, „a véderőről" és „a honvédségről" szóló törvényjavaslatok tárgyában. A t. ház ezen törvényjavaslatokat a véderő-, igazságügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasitván előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, a pénzügyi bizottság feladatának csak azt tarthatta, hogy a törvényjavaslatokat pénzügyi kihatásuk szempontjából vegye tárgyalás alá, minél fogva e törvényjavaslatok csak azon részeivel foglalkozott, melyeknek intézkedései az eddigieknél nagyobb áldozatot kivannak az országtól, melyekre vonatkozólag a következőkben terjeszti elő jelentését: A törvényjavaslatoknak az eddigieknél nagyobb áldozatot követelő intézkedései közé sorolandók az ujonczjutaléknak 95,474 főről 103,100 főre való emelése (a véderőről szóló törvényjavaslat 14. §.) és a póttartaléki intézmény reformálása (12., 15., 18. és 54. §§.). Az ezen intézkedések által úgy a közös hadseregnél, mint a honvédségnél előidézendő •/., 27. többszükséglet a honvédelmi minister ur által a bizottságnak bemutatott, •/. és 2*/. alatt ide csatolt kimutatásokban van feltüntetve. Ezen kimutatások szerint a közös hadseregnél a rendes szükséglet már 1889. évben 373,878 frtot tesz ki, mely összeg a póttartalékosok folytonos szaporodása következtében 1896. évben 485,878 írtra emelkedik. Ezen összegnek a quota arányában Magyarországra eső része, azaz 152,565 frt lesz tehát azon maximum, mely a közös hadsereg rendes szükségleténél az országra nézve újabb megterheltetésképen feltűnik. Ugyancsak a 2-/. alatti kimutatás tünteti fel a honvédségnél felmerülő többköltséget, mely 103,200 írtban jelentkezik. A közös hadseregnek többköltségeiből a magyar államot terhelő rész és a honvédségi többköltségek együttesen tehát circa 255,000 frtra rúgnak. Azonban ezen többköltség által előidézett megterheltetésen kiviil a törvényjavaslat még más alakban követelne áldozatokat az országtól, a mennyiben az eddigi jövedelmekben is bizonyos apadást idézne elő. A póttartaléki intézménynek ugyanis azon reformja folytán, mely szerint a póttartalékosok közé mindazok is beosztatnak, kik eddig a tényleges szolgálat alól fel voltak mentve, ezek között tehát azok is, kik családi viszonyok miatt mentettek fel, önként r